Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - B. Kovács István: A palócok egy szlovák nyelvész szemével (ahogy Jozef Škultéty látta a 19–20. sz. fordulóján)

В. KOVÁCS ISTVÁN A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményei Rimaszombat A palócok egy szlovák nyelvész szemével (ahogy Jozef Skultéty látta a 19 - 20. század fordulóján) A „palóc" név szláv eredete ma már nem igazán kérdéses. A vita inkább akörül folyik, kiket is kell ez alatt az elnevezés alatt érteni. A keleti szláv hagyomány „polovec" néven a kunokat jelölte. Ebből azonban nem feltétlenül következik az, hogy a középkori polovecek és a - (legalábbis) a nevüket őrző - újkori palócok mögött szükségszerűen kunokat kell érteni. A palóc őstörténetkutatás gyakorlatilag a kezdetektől „magyar belügy"-nek számít. Azt már most is meg lehet talán fogalmazni, hogy ez a körülmény nem feltétlenül vált a kérdéses ügy javára. Önmagában az a tény, hogy az újkorban a feltételezett palóc települési terület északi határa egybeesik a magyar nyelvhatárral, már szinte kínálta a lehetőséget, hogy a szlovák hagyományt is figyelembe vegyék. Nem történt meg, aminek nyilván alapvetően nyelvi akadályai voltak. Félreértések elkerülése végett szeretném rögvest leszögezni, hogy a palóc eredetkérdés érthető okokból soha nem tartozott a szlovák néprajzi kutatás előtérben álló témái közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más témák tárgyalása, vizsgálata során olykor-olykor ne szembesültek volna a szlovák nyelv-, illetve népélet kutatói ezzel a kérdéssel. Mindenképpen érdekes és érdemes is tehát annak a vizsgálata, hogyan viszonyultak hozzá. Az első meglepetés akkor éri az embert, ha átnézi a szlovák néprajzi és nyelvészeti irodalom nagy összefoglaló kézikönyveit. A Historicky slovník slovenského jazyka vagy a Slovník slovenského jazyka címszavai között hiába keressük a palóc kifejezést, illetve annak szlovák nyelvi megfelelőit. Nem lesz sikerélményben részünk akkor sem, ha az Encyklopédia l'udovej kultúry Slovenska, vagy a Slovensko-Zud vaskos kötetét átlapozzuk. Hasonmód hiányzik az 1940-es években elkészült Slovenska vlastiveda népéletet tárgyaló kötetéből is. Az utolsó nagy történeti összegzésben is csupán szerény utalás erejéig van jelen a palóc kérdés. A jelen referátum nem vállakozhat többre annál, mint hogy felhívja a figyelmet a kérdés vizsgálatára, s annak szükségességére, hogy a jövőbeni palóckutatásnak nyilvánvalóan ki kell terjednie a szlovák kutatási eredmények áttekintésére és a szlovák népélet idevonható jelenségeinek a vizsgálatára is. 287