Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Paládi-Kovács Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői

szövegből nyilvánvaló, hogy az "Árpád-kori földrajz" szerzője mindvégig székelyeket látott a nyugati gyepű-őrökben, s székelyeket vélt felfedezni az északi gyepűk mentén is, s valóságos kun (palóc) csoportok helyett, csupán hasonlóságon alapuló névátvitellel számolt. Lehet-e gondolni valóságos kun (palóc) Árpád-kori településekre az északi gyepűvidéken? Számosan gondoltak ilyen telepekre, HUNFALVY Pál 1876-ban nemcsak abban értett egyet JERNEY János okfejtésével, hogy "A palócz név tökéletesen azonos az orosz-szláv polovcz-val", de azt is feltételezte, hogy a palócok elődei a kunok lehettek. Úgy vélte, hogy a kunok bélháromkúti apátsága lehetett a fő fészke a mátrai palócságnak vagy kunságnak.

18 HUNFALVY forrása IPOLYI Arnold: A kunok Bél-Három kúti, másképp Apátfalvi Apátsága és XIII. századi egyházának leírása с közleménye volt. GYÖRFFY György kérdésesnek ítélte, hogy az újkori feljegyzésből származó adat [alias Trium Fontium de Beel Cumanorum Agriensis Diocesis fundata 1232, azaz más néven a kunok Bél-Háromkútja, egri egyházmegye alapítva: 1232] valóban a bélapátfalvi cisztercita apátságra vonatkoztatható. Evszámpontosítás és más lehetőségek vázolása után megjegyzi, hogy a falu (Bélapátfalva) és az apátság alapítása után nem a kunoké volt, hanem a Bél, más néven Ug nembelieké. GYÁRFÁS István feltételezte, hogy a Bél nemzetség kun eredetű volt. (A jászkunok története. 1873. II. 299.) A XIII. századra azonban ez semmiképpen nem állt, mert a nemzetségtagok keresztény személynevek mellett magyarok közt divatos neveket viseltek..."

19 A GYÖRFFY megjegyzéseit ismerő BARABÁS Jenő a palóc eredet kérdését taglalván már meg sem említette a bélháromkúti apátság alapításával kapcsolatos feltevést és adalékot. Azt gondolom, számon kell tartanunk akkor is, ha elfogadjuk a Bél (Ug) nemzetséget honfoglalás kori magyar nemzetségnek. Falvaik közös középkori temploma központi helyen Bükkszentmárton, Balaton, Bekölce, Mónusbél és Mikófalva között épült, s áll ma is. Apátfalván még elfértek mellettük a kun jövevények, s a Cletus egri püspök által épített templom, a birtok az egri püspöké, s nem a Bél-nemzetségé volt. KOVÁCS Béla Bélapátfalváról megjelent falumonográfiája, HERVAY Levente Ferenc 1984-ben a hazai cisztercita rend történetéről Rómában kiadott könyvében eloszlatta a Györffy György által megfogalmazott kételyeket, s megerősítette IPOLYI és HUNFALVY álláspontját. A londoni British Múzeum könyvtárában őrzött 1250 körül írott kódexben megtalálta az alapítás napra pontos idejét: 1232-ben a húsvét utáni ötödik vasárnapon történt az ünnepélyes esemény. Abban az évben ez a vasárnap május 16.-ra esett. A forrás hiteles, egykorú és egyértelműen a Bélkő alatti Bélháromkútra vonatkozik. Akkor pedig a környéken élő kunok létezésében sem kételkedhetünk. KOVÁCS Béla az általa kabar eredetűnek mondott Bél (Ug) '» Hunfalvy P. 1876.363-364.; Ipolyi A. 1866.; Vö. Kovács B. 1996.18,234. ™ Györffy Gy. 1968. 52-54; Györffy Gy. 1990. 321-323. A Bél nemzetséget "alkalmasint palócz származású"-nak nevezte Karácsonyi János is /1900.

1. 228./ 268