Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Paládi-Kovács Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői

nemzetségre vonatkoztatja a népnevet, s az apátság birtokába került falvakat az Ug-nemzetség korábbi szállásterületéhez sorolja (Apátfalva, Királd, Csokva, Mercse, a mai Bánhorvát, Ostoros stb.). Ezek többségét a borsodi Hegyháton találjuk.

20 Tatárjárás utáni kun betelepítés történt IV. Béla idején Nyitra megyében Nyárhíd, a későbbi Érsekújvár térségébe. Később a király ezt a földet elvette a kunoktól, de az új birtokos premontrei rend, illetve az esztergomi érsek csak 1268-71-ben tudta birtokba venni.

21 Sajnos nincs nyoma a Nyitra megyei kunok további sorsának. Közelebbi kapcsolat állapítható meg a Trencsén megye déli szélén épült Bolondóc (Bolondocs, szl. Beckov) várispánsága és a Medvesalja Gortva völgye népessége között. Ezt a várat, várispánságot a határ védelmére építették, de nem 1026-1042 között, mint a többi Vág menti ispánságot, hanem később, amikor már csak távolabbi és részint lakatlan területeket lehetett hozzárendelni. KRISTÓ meglepőnek mondja, hogy "a bolondóci várföldek közül alig van tudomásunk olyanról, amely Bolondócvár közvetlen szomszédságában lett volna, annál inkább olvashatunk (...) kifejezetten távoli területeken levő ingatlanairól, így Hont megyében, a nógrádi - hevesi - gömöri határon Gömör és Nógrád megyében..."

22 ILA Bálint már jóval előbb megállapította, hogy a Gortvapatak, Medves-alja vidéke a 11-12. században a bolondóci várhoz tartozott. Feltételezte, hogy egy tömegben telepítették őket Nógrádba, azután innen a Gortva-völgybe. A várjobbágytörzsből eredő, legalább 30-35 várjobbágycsalád a táj falvait az egész középkoron keresztül birtokában tartotta."

23 BAKÓ a telepítést úgy értelmezi, hogy Bolondócról történt (de lehetett fordított irányú népmozgás is!). Nem tudhatjuk, történt-e ilyen telepítés vagy sem, még kevésbé tudjuk, hogy mikor történt a migráció. Biztosan csak azt lehet tudni, hogy a 12-13. században létezett a bolondóci várispánság, hogy kővárát 1388 után említik a források, de jóval korábban épült.

24 Tudni lehet, hogy Bolondóc és Medvesalja között rendszeres kapcsolat (közlekedés, szállítás, hírvivés) volt nemzedékek életén át. A várföldek lakatlanok nem maradhattak, mert egyébként nem táplálhatták volna a várispánt és a katonaságát. Mindkét vidék népe keleties öltözetű gyepűőr volt, akiket a velük érintkező szláv népesség éppúgy nevezhetett plavec-nek, plavci-nák, mint a kortárs gesztaíró kunnak, kumánnak. Beckóvár szlovák nevében éppúgy állhatna a Plavecky jelző, mint Detre-kővár esetében. 20 A bélháromkúti ciszterci apátságot 1234 után létesítette Cletus egri püspök. A tatárokkal kisebb ütközet folyt körülötte, s a kövek tanúsága szerint megváltozott módon épült újjá. Vö. Györffy Gy. 1966.

1. 743; Kovács B. 1996.18-21. 2' Györffy Gy. 1998. IV. 337. 22 Kristó Gy. 1988. 362,387. » IIa В. 1976.143-144. 24 Kristó Gy. 1988. 362. 269