Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Paládi-Kovács Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői

ma is Nagyszombatról Sasvár felé. Detrekővár (Plavecky Hrad) és tartozékai a délről szomszédos Pozsony megyében, s nem a Morva mentén, hanem a Kárpátok erdőkkel övezett völgyeiben találhatók. Egyedül a délebbre eső Detrekőcsütörtök (Plawecky Stvrtok) épült a Morvához közel, Malackától délre. Nem tudhatjuk, mit írt volna GYÖRFFY György erről a várszervezetről és falucsoportról az "Árpád-kori földrajz" V. kötetében, annak Pozsony megyéről szóló részében. Magam megfontolandónak tartom a helynevek és az okleveles történeti források Tálasi-féle értelmezését, a sasvári székely és a detrekői palóc (komán-kun) gyepűőrtelepek elkülönítését. A két népnév két várszervezethez és két vármegyéhez kapcsolódik, településeik két szomszédos tájon lokalizálhatok. Vizsgálnunk kell azokat az adalékokat és feltevéseket is, amelyeket GYÖRFFY György az "Árpád-kori földrajz" Nógrád megyéről szóló részében közölt. Ismét két népcsoportról, a székelyekről és a palócokról fogalmazott meg hipotéziseket. Felvetette az Ipoly-vidéki székelyek kérdését. A Nógrádban sűrűsödő törzsi helynevek (Nyék, Megy er, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi), valamint a kabarok közé számítható Berény és Varsány illetve Oszlár, s talán a Bércei és Kazár mintegy folytatását képezik a Hont megyében is megfigyelhető törzsi helyneveknek. Ezek keletkezése, Györffy feltevése szerint, kapcsolatba hozható a Szécsény vidékén egykor élt székelyekkel. "Az itteni Csigla-melléki székelyek eszünkbe idézik a Csiglákra telepített székelyek urát, a rejtélyes lázadó Csaba királyfit, akinek neve jelentkezik e tájon Csabád falunévben. Szécsény kitapinthatóan egy határvédő székely népcsoport központja volt;"

15 (Csabád elpusztult faluhely, 1260-ból származó oklevél említi Szenté szomszédságában.) Az őrnépek, gyepűőrök emlékét őrzi az egykori Sztrázs (Trázs, 1898. u. Órhalom neve, székelyekre pedig két pataknévből következtet. A Hollókői v. Várad-patak régi neve Székelcse vagy Szekelce (1327: Zekelchepataka) volt, s a Szécsény közelében található Ménes-patak déli ága a Csiglafőnél ered (1294: Chyglafev), amiben a patak régi neve kereshető. A Chygla névben a török eredetű Csigla 'gyepű' szó rejlik.

16 Ezt a nem túl meggyőző okfejtést - hiszen csupán egyetlen régi pataknév utal egyértelműen székelyekre - váratlan fordulattal újabb feltevés követi: "Feltehető az is, hogy ez volt a magja a környékbeliek palóc elnevezésének. A XI. századtól a Galícia, Dél-Lengyelország és Morvaország területéről jött telepesek sokat szenvedtek a polovci, plavci néven nevezett kunoktól, s a hasonló megjelenésű székelyek maradékait a palóc névvel jelölhették. Ugyanez a folyamat játszódhatott le itt a székelyek maradékaival, mint a Kis-Kárpátokon túli székelyek esetében, akik térségének helységeit utóbb Plavecky- előtaggal különböztették meg a telepes szlávok."

17 Az idézett 15 Györffy Gy. 1998. IV. 212. i6 Györffy Gy. 1998. 212. i7 Györffy Gy. 1998. 212-213. 267