Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Paládi-Kovács Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői

kötetét figyelmen kívül hagyta.

4 Erénye a dolgozatnak, hogy a palóc népnév felföldi elterjedtségét a településnevekre, vízrajzi nevekre, családnevekre kiterjesztve vizsgálja. Gyengéje, hogy Györffy György 1967. évi előadásának adatait kiegészítő adalékai, mint a nagykőrösi nótárius 1656. évi feljegyzése: "Tíz pár gyöngyházas késeket vettem palóczoktul" elsikkadnak, nem kapnak hangsúlyt. A másik korai említés 1663-ból ismeretes: "Ha valamely lakos gazda avagy szolga valakinek elad jószágot, kiváltképpen Felföldi Palócznak levelet adjon mellette" - rögzítették a Duna melléki helységek Feketehalomnál tartott gyűlésének határozataiban. (SZILÁDY Áron - SZI-LÁGYI Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. I. Pest, 1863. HORNYIK János: Kecskemét város története. II. Bp., 1860. 490.) Hangsúlytalan marad a kunok bélháromkúti apátságára vonatkozó 1232. évi adalék csakúgy, mint a Detrekővár és négy környező község szlovák neve, s annak értelmezése. Ezzel szemben teret kapnak téves, a tárgyhoz nem tartozó részletek az Ung megyei Palóc községről és a dél-zalai Palovec faluról, amiről maga is megjegyzi, hogy inkább a Paulus névhez van köze, mint a palócokhoz. A zalai Palovec falu adalékát a göcseji "palóc hercegről" közölt mondahagyomány miatt hagyta mégis bent a szövegében. A sok alaptalanul tett kitérő folytán az olvasó még kevésbé tudja eldönteni, mi az igazság a palóc eredet kérdésében. Ilyenformán elég váratlanul éri a félmondatos végkövetkeztetés: "A palócok egésze tehát nem eltérő eredetű a magyarokétól, ha a közéjük települt török elemek külön színezetet, sőt nevet is adtak nekik ..."

5 BAKÓ Ferenc terjedelmes tanulmánya a Palócok című mű első kötetében 9 alcímmel ellátott fejezetre tagolódik, és az Északi-Felföld településtörténetére kitekintve, a palóc eredet kérdéskörének teljes körű szakirodalmi áttekintésére törekszik. Dolgozata végén kiemelten foglalkozik a honfoglalás idején érkezett kabarok és az Aba-nemzetség szerepével az északi térség benépesítésében, gyepűvidékének védelmében. A "Palócföld magvát uraló Aba nemzetség" szerepe a későbbi palóc népcsoport kialakulásában meghatározó volt, ezért hagyja Bakó továbbra is nyitva a kérdést, "hogy a Felföldre érkezett kazár, kabar, besenyő és általában kumánnak nevezett népek leszármazottai hogyan jutottak a palóc népnévhez?"

6 A dolgozat summázata is meglehetősen dodonai fogalmazást kapott: "A palóc néprajzi csoport alaprétege tehát türk, kumán eredetű népelemek elmagyarosodott együttese, amely rátelepült egy kisebb létszámú és etnikailag megosztott szláv népességre."

7 A türk népnév említése ebben az összefüggésben zavaró, s a végig bizonytalanságban hagyott, nem céhbeli olvasó végképp elbizonytalanodik, kikre is gondoljon. Magam sem * Barabás J. 1989.119.; Па В. 1944. П. s Barabás J. 1989.134. fi Bakó F. 1989. 108. és 111. 7 Bakó F. 1989. 113. 264