Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Paládi-Kovács Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői

tudom biztosan, de valószínűleg a kabarokra, s különösen az Abanemzetségre vonatkozik ez az utalás, megengedve a későbbi török nyelvű népelemek számbavételét is. Ilyenformán a palócok eredetéről mindkét dolgozat hangoztatja a különböző - zömmel török nyelvet beszélő - keleti népelemek szerepét, BARABÁS cikke megmarad a palóc népnévhez szorosan kapcsolható kunok nyomozásánál, BAKÓ cikke viszont - lényegét tekintve - visszatér a két világháború között általánosan elfogadott "kabar-elmélet"-hez. Másik feladatunk az lehet, hogy az imént elemzett két dolgozat kéziratának lezárása óta megjelent munkák tanulságait elemezzük a palóc eredet szempontjából. Barabás kézirata 1984-85-ben készült, Bakó kéziratát 1987-ben zárta le. GYÖRFFY György Az Árpád-kori Magyarország történetiföldrajza с művének II. kötete 1987-es évszámmal jelent meg, s azt már egyikük sem használhatta. A magyarság keleti elemei címen összegyűjtött tanulmányainak kötete 1990-ben látott napvilágot, annak cikkeit azonban az első megjelenésből ismerhették. Nem használhatták Kristó Gyula újabb műveit sem, melyek közül tárgyunkhoz A vármegyék kialakulása Magyarországon с monográfiája látszik legfontosabbnak. Az Árpád-kori "történeti földrajz" III. és IV. kötetét (megjelenés 1987-ben és 1998-ban) a palóc eredet szempontjából eddig - tudomásom szerint - még nem vizsgálták, néprajzi folyóiratok nem ismertették. A helyi kiadású kötetek többségéről ugyanez mondható el.

8 Sajnos, az újabb történeti szakirodalomban is több a feltevés, az egy-két bizonytalan korú helynévre alapozott hipotézis, mint a bizonyosság. Ezért célszerű lesz e ponton áttérni az elfogadott, illetve kevéssé vitatott adatok és magyarázatok ismertetésére. Általánosan elfogadott a palóc népnév KNIEZSA István által is megerősített etimológiája, amiről azonban megjegyezte: "az a legnagyobb probléma, hogy hogyan kapta ez a magyar néptörzs a kunok nevét, mikor tudomásom szerint a kunokhoz semmi köze sem volt, a kunokat viszont magyarul sohasem hívták palócoknak!" Fejtegetését végül így zárta: "alig lehet... elképzelni, hogy a szó a középkorból származzék."

9 GYÖRFFY György e tekintetben nem volt olyan szkeptikus, mint Kniezsa. 1967-ben az egri "palóc tanácskozáson" meggyőzőnek mondta azt a magyarázatot, amely a népnév eredetét a nyugati szláv plavec, plavci, orosz polovec, polovci 'kun', illetve 'kunok' népnévből vezeti le.

10 Nemcsak azért tartotta ezt lehetségesnek, mert a népnév kétségkívül élt a 11-14. századi orosz nyelvben, hanem azért is, mert a lengyelek déli vidékeit a kunok a 12. századi betöréseikkel gyakran pusztították, s kalandozó hadaik a 13. század második felében Morvaországot is többször meglátogatták. A régi magyar krónikairodalomra jellemzőnek találta, hogy a legkülönbözőbb » Pl. Kovács B. 1996.; Lehoczky A. 1996. •> Kniezsa 1.1955. l/l. 378-379. '" Györffy Gy. 1968. 50; Györffy Gy. 1990. 320. 265