Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

Az 1932-től 1934-ig terjedő három év néprajzi tárgy gyarapítását elsődlegesen e feladat határozta meg. Ezt világosan mutatja, ha a vásárlások tételeit összevetjük a palóc porta építményeinek berendezési tárgyairól fennmaradt (sajnos leltári számok jelölése nélküli, de esetenkénti megjegyzések alapján részben azonosítható tételeket tartalmazó) kézírásos jegyzékkel.

68 Ami az építményeket illeti, már 1932-ben megvásárlásra került Mákos József Karancskeszi, Széchenyi u. 7. szám alatti lakóháza. A zsilipéit technikájú faházat, szétbontva hét szekér szállította be, majd Berta András helyi ácsmester állította össze új helyén.

69 A további építmények 1933-ban kerültek sorra. A boronafalú, eredetileg malomnak épült istállót Bocsárlapujtőn vásárolták meg Majer Mihály és Hollandi Péterné tulajdonosoktól, a hasonló technikával készült szénapajta a patvarci Kovács Mihályé volt. Utóbbi nyilván kellő szakértelemmel rendelkezett ez irányban, mert mindkét építmény bontását és újraépítését rábízták. A hidasért és a krumplisveremért a szügyi Varga Jánosnak fizettek. Újonnan készült a gémeskút, „kútrovással", kútvályúval; itt Alföldi Pál, Zöllei János, Lábát István ipolyszögi lakosok nevét tünteti fel a leltárkönyv. Az utóbbi kettő és egy bizonyos Szabó nevezetű, szintén ipolyszögi ember munkája volt a vesszőből fonott kerítés. A galambdúcot, köcsögtartót Mayer István múzeumi szolga készítette el. 10. kép. Sarokszekrények (a középső Őrhalomból), borotvatartó (?), borszűrő és gyertyamártó a múzeum gyűjteményéből. Gönyey Sándor felvétele, 1935 (Néprajzi Múzeum F 71685) ^NMLVIII. 701. IX/11. <w FLÓRIÁN M. 1967,4. 218