Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

Az állattartás eszközanyaga szintén bővült: kanászkürt, kolompok, béklyó, bárányjegyek, juhnyíró olló, juhfejő edény, tyúkülő kosár, szamárnyereg, kerékkötőlánc stb. A terelés, őrzés eszközei esetében alkalmi utalások arra engednek következtetni, hogy a díszített tárgyak álltak az érdeklődés előterében, csakúgy, mint a pásztorok személyes tárgyainak kiválasztásakor. 1930 második felétől a tárgygyarapításban - s ez új a Györffy megalapozta gyűjteményfejlesztési koncepcióhoz viszonyítva - a pásztorművészet, pásztorfaragás téma jelentős, ha nem legjelentősebb helyre került. Ez Madarassy László hatásának tulajdonítható. A fennmaradt iratanyag szerint Fényes ez évtől 1936-ig sűrű levelezésben állt Madarassyval,

56 bizonyára a központi múzeumban folytatott továbbképzés idején kerültek közelebbi kapcsolatba. Madarassy ebben az időben többször járt Nógrádban. Javarészt pásztorokat felkereső gyűjtőútjaira Fényes is elkísérte. így módjában állott elsajátítani Madarassy gyűjtési szempontjait, módszerét, amit aztán saját gyakorlatában is hasznosított. 5. kép. „Lagzis" lóca Karancskeszi Völgy fő-pusztáról, Lazsik György juhász munkája (régi leltári száma 2399). Fényes Dezső 1931-es fényképéről készült reprodukció (Néprajzi Múzeum F 65479/e) 56 NmL VIII. 701. V/12. - A levelezésből tudjuk, hogy Madarassy Barna Jánosról készült munkáját eredeti szándék szerint a balassagyarmati Nagy Iván Múzeum jelentette volna meg, a címlapterv is elkészült hozzá. 212