Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

*Ш/р. 6. kép. Pásztorcsanakok a múzeum gyűjteményéből. Gönyey Sándor felvétele, 1935 (Nép­rajzi Múzeum F 71683) Visszatekintve: korábban is bekerült, zömében ajándékozás révén egy-egy pásztorbot, csanak; a valószínűsíthetően nem paraszti tulajdonos esetenként a készítőt illetően is tudott információval szolgálni. így pl. Barna Jánosnak a leltárkönyv szerint elsőként nyilvántartásba vett mun­kája egy gyufatartó volt, amelyet a nagyoroszi illetőségű ifj. Hafter Lipót adományozott 1929-ben. A célzott terepgyűjtések eredményeként azon­ban szinte kivétel nélkül minden szóba jöhető tárgytípus megjelent immár a gyűjteményben - a pásztor saját használatára (különböző botok, juhász­kampó, kanászbalta, fokos, ostor, ostornyél, baliga, csanak, 57 tűzkészség, gyufa tar tó, evéshez való fakanál, 58 favilla, szedőkanalak, bőrtarisznya), a falusiak (kanalas, képráma, tükörráma, só- és paprikatartó, szenteltvíz tartó, „kereszt", áttört bútorok stb.) vagy városi érdeklődők számára ké­szültek egyaránt. Különös figyelmet kaptak a karoslócák, 59 illetve az ehhez faragott betéttáblák. 60 A bejegyzés esetenként az ábrázolt témára is utal, pl. lócánál „Ádám-Éva", „lagzis" (5. kép), szék „hátán két oroszlánnal". 61 Általában feltűnteti a leltárkönyv a tárgyak feliratát, ami leggyakrabban s? A megmaradt példányok közül 1. SZABADFALVI 2001, 2. kép (ltsz. helyesen: 254-1947), 7. kép (144-1947,147-1947), 15. kép (143-1947) M A 186-1947 leltári számú darab közölve NmN 88. kép 59 Közöttük volt a máig ismert, legrégebbi datált példánya az áttört díszítésű, csuklós támlájú padoknak. Ennek gyűjtést követően készült felvételét közli K. CSILLÉRY1989,23. kép «' Szemléltetésül ld. NmN 483. kép (41-1947), 484. kép (21-1947), 485. kép (23-1947) « Az utóbbit (16-1947) közli HOFER-FÉL 1975,276. kép 213

Next

/
Thumbnails
Contents