Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Tari Lujza: Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői

XXVI. kötet NÉPRAIZ A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2002 ETHNOGRAPHIE TARI LUJZA MTA Zenetudományi Intézet, Budapest Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői „Nagyon különös volna, ha a palócokban csalatkoznék, akiknek még ma ilyen fantáziájuk van..." Kodály Zoltán, 1906 Kulturális életünk sok területen büszkélkedhet olyan jeles egyéniségekkel, akiket működésük fénykorában is legfeljebb csak egy szűk kör ismer, nevük a szélesebb nyilvánosság előtt rejtve marad. Érvényes ez a népzene szorgalmas gyűjtőire is, azon belül azokra, akik az egykori és újabbkori megyehatárok közt húzódó Nógrád tájainak szájhagyományos zenéjét kutatták, illetve napjainkban is kutatják annak maradványait, emlékeit. Az alábbiakban ezért arra vállalkozom, hogy röviden bemutatom Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtőit, folytatva, amit Borsai Ilona már megkezdett az egész palóc népzenekutatásra vonatkozóan, a 19. századi kezdetek összegzésével.

1 Azért is érdemes a 20. századot gyűjtéstörténetileg bejárnunk, mert a mondottak nemcsak az ismeretlen gyűjtőkre érvényesek. Egyes népzenetudós kiválóságokról sem köztudott, mely területeken gyűjtöttek, illetve melyik tájon vagy ethnikum körében végezték a legtöbb terepmunkát. Érdekes módon főleg a Palócfölddel, azon belül Nógrád és Heves megyével kapcsolatban tapasztalható a legtöbb ilyen jellegű hiány. Lajtha Lászlóról például mindenkinek eszébe jut a Szolnok-Doboka megyei Szék, de nem köztudott, hogy saját gyűjtőmunkásságán belül a legnagyobb súlyt Gömör, Hont és főleg Heves, Nógrád, Borsod falvaira fektette 1911-től 1952-ig. Ám mindez háttérben maradt erdélyi és dunántúli gyűjtései mellett, pedig saját bevallása szerint is nógrádi zenészek játéka indította el a hangszeres népzenekutatásnak azon az útján, amelyre 1930 és főleg 1940 után lépett.

2 A terület jeles szülöttjének és hűséges lakójának, Rajeczky Benjáminnak népzenei gyűjtőtevékenységéről sokaknak eszébe jutnak a csángók, de a hevesi, nógrádi palócok, akik közt a legtöbbet dolgozott nem, a bukovinai székelyekről, a Bodrogköz és az Alföld népéről nem is beszélve.

3 A népzenegyűjtő Kodály Zoltánnal kapcsolatban a legtöbb (ilyen kérdésekben jártas) ember tud mátyusföldi, ' BORSAI 1989. 2 LAJTHA 1954,3., TARI 1993,2002a. 3 TARI 1995a, 1995-96,2001. 161