Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1938-ban

XXVI. kötet A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2002 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE SUBA JÁNOS Hadtörténeti Intézet és Múzeum Budapest A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1938-ban Felvidék

1 visszatérése A Müncheni egyezmény (1938. szeptember 29-30.) jegyzőkönyvének egyik függeléke szerint a csehszlovákiai magyar kisebbség ügyét tárgyalásokon kell rendezni. A vitás területekről a döntést a nagyhatalmaktól kérték. A bécsi döntőbizottsági ítélet 12 109 km

2-t, 896 000 lakost - akiknek 86,5 %-a (752 000 fő) magyar volt - és a határ menti magyar városokat Pozsony és Nyitra kivételével Magyarországnak ítélte. A döntőbizottság ítélete a nemzetiségi elv alapján történő határkiigazítás konkrét példája volt. Az 1938. november 2-án meghozott bécsi döntésben az új határvonalat 1:750 000 méretarányú térképen húzták meg. A világoszölddel meghúzott vonal pontosan követte az etnikai határokat, csak Pozsony mellett hagyott meg Szlovákiának néhány magyar községet, hogy a tartományi fővárosnak hinterlandja legyen. Kis méretarányánál fogva a térkép nem szabta meg egyértelműen minden határ menti község hovatartozását, ugyanis a vonal vastagsága a valóságban 750 méter széles sávot jelentett, hegyen-völgyön át. Ezért a két fél egy közös albizottságot nevezett ki a határvonal részletes kitűzésére. Ennek a bizottságnak kellett értelmeznie a döntőbizottsági vonal futását és a községek hovatartozását. A bizottság elnöke Medvey Aurél ny.á. altábornagy, a Térképészeti Intézet volt parancsnoka lett. A bizottság 1938. november 3-tól 1939. márciusáig ülésezett, és döntött a határvonal részletes kitűzéséről viszonylag fájdalommentesen, mindkét fél számára elfogadható módon

2

. Csak néhány terület maradt, 1 Felvidék (Felföld): A történelmi Magyarország É-i területe. 1. Közigazgatásilag Árva, Liptó, Sáros, Szepes, Trencsén, Turóc, Zólyom vármegye területének összessége. 2. Történeti-földrajzi értelemben: ÉNy-i Felvidék a Vág, a Hernád, az Ipoly és a Sajó völgyei által közrefogott Középső-Kárpátok, Kis-Tátra, Magas-Tátra, Nagy-Tátra és Alacsony-Tátra hegységek; az ÉK-i Felvidék a Nagy-Alföld É-i peremhegységei közül a Vihorlát, Borló, Nagyszőllősi, Köhát, Gutin területe. 3. Politikailag a történelmi Magyarország felosztásakor (gyakorlatilag 1918. nov. 2-től, de jure az 1920. jún. 4-i trianoni békével) Csehszlovákiához került, a Dimától és az Északi-középhegységtől északra eső észak-magyarországi területek (Szlovákia) 1918-1945 közötti magyar neve. 2 A felvidéki határkijelölésre lásd: Suba János, Teriiletvisszacsatolások Imtárkijelölő munkálatai. In: Rendvédelemtörténeti füzetek 1997. V. évf. 6. szám 98-103. p.; Suba János, Határkijelölés a 139