Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1938-ban

ahol helyszíni szemlét kellett tartani. A március 7-i és az ezt kiegészítő április 4-i jegyzőkönyv a határoknak a helyszínen történő kijelölését az ún. helyi bizottságokra bízta: ".. .a bizottságok megszervezésével kapcsolatos tennivalók ellátására, a bizottságok munkájának irányítására és igazgatására központi szerv állíttassék fel, hasonlóan ahhoz, amint annak idején a trianoni határra vonatkozóan történt." 3 Határkövek eltávolítása, határ jellegüktől való megfosztása

4 A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság az 1938. november hó 9-i ülésén elhatározta, hogy - mivel a trianoni magyar-csehszlovák határvonal megszűnt - az ott elhelyezett határköveket kiszedeti és azokat az új határvonal megjelölésére felhasználja.

5 Mivel a Felvidék egy részének visszacsatolása folytán a volt magyar-csehszlovák határon felállított határkövek és egyéb határjelek - mint határjelzések - a mostam helyükön immár feleslegesekké váltak. Erre való tekintettel pénzügyminisztérium intézkedett, hogy a földmérő mérnökök irányításával "a múltnak ezek a fájó emlékei helyükről mielőbb eltávolíttassanak". Ezek a határkövek ugyanis nemcsak a volt magyar-csehszlovák határ megjelölésére szolgáltak, hanem jelentős részük egyúttal háromszögelési, illetve sokszögelési alappont is. Ha pedig ezek az alappontok a határkövek nem szakszerű kiemelésével megsemmisülnek, az új országhatár kitűzési munkálatai és az ezzel járó költségek sokszorozódnak meg, nem szólva arról, hogy az alappontok megsemmisítése az egyéb földmérési munkálatokat, így a kataszteri felmérési, továbbá a tagosítással és telepítéssel kapcsolatos, valamint a katonai felmérési munkálatokat is megnehezíti és jóval költségesebbekké teszi. Ezért szükségessé vált a meglévő határkövek védelme. 1938. november 16-án a belügyminisztérium utasította a határszéli vármegyék főispánjait, hogy: "Alispán úr hívja fel a legsürgősebben a lakosság figyelmét arra, hogy a régi magyar-csehszlovák határvonal megjelölésére Felvidék visszatérése után (1938-1940) In: "Kárpát medence vonzásában". Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Pécs 2001. 463-482. p. 3 16.400/1939. miniszterelnöki rendelet a Határkijelölő Központi Bizottság felállításáról. A Budapesti Közlöny 1939. április 22-i száma. A HKB működéséről 1. Suba János, A magyarországi határváltozások végrehajtói - a Határmegállapító Bizottságok a XX. században. In: Tanulmányok a XIX-XX. századi történelemből. ELTE ВТК. 2001. 273-284. p. 4 A kiszedett határkövekről a község nevének és a tárolási hely (utca, házszám stb.) feltüntetésével a trianoni határszakaszonként két példányban összesített kimutatást kell készíteni. A kimutatásokat - a munkálatok lefolyásának rövid ismertetését is tartalmazó - jelentéssel az illetékes földmérési felügyelőség útján a pénzügyminisztérium IX. b. főosztályához kellett felterjeszteni. Ezen jelentések alapján tudjuk rekonstruálni a határkövek kiszedését. ? 144.460/1398. szám IX. b. utasítás a trianoni magyar-csehszlovák határvonalon elhelyezett határkövek kiszedetésére és összegyűjtésére kirendelt mérnöktisztviselők részére (1938. évi november hó 18.) 140