Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Puntigán József: Kossuth és Losonc

usában számolt be. Ezek szerint Horvay János

31 szobrász egy, Székely (Weisse) Ernő pedig két pályázatot mutatott be a szobor-bizottság előtt. A mintákat a városháza dísztermében állították ki, ahol a nagyközönség is megtekinthette.

32 A lap a tervezetek leírásáról két héttel később adott közre egy véleményt, amit szerzője arra való hivatkozással közöltetett, hogy egy „fővárosi krajcáros újság" Székely Ernőt hirdette ki győztesnek. A cikkíró szerint ez csak hangulatkeltés és „komáskodás" eredménye lehet, mert a szobrász mintáin a főalak „összetörött, beteges és tétovázó jellem benyomását kelti, ami pedig Kossuth Lajosnak nem volt tulajdonsága". Ezzel szemben Horvay munkájában az alak „nyugodt, méltóságos tartása, a kézmozdulatban megtestesített erő, bizony minden szemlélőben azt a vérpezsdítést idézi elő, mely támadni szokott akkor, midőn legszentebb jogaink, emberi méltóságunk érvényesítése okából állunk a cselekvés előtt". Az írás befejező részéből azt tudjuk meg, hogy Horvayt a szobor-bizottság kérte fel a szobor megtervezésére, míg Székely Ernőt senki sem kérte erre.

33 Az írásra Székely Ernő

34 személyesen reagált, amiben egyértelműen közölte, hogy a tervezetét nem „illetéktelenül", de Wagner Sándor közreműködésével mutatta be Losoncon. Azt is megtudhatjuk, hogy 18 Kossuth-pályamunkája közül egy pályadíjat nyert, a másikat pedig Érsekújvárott állították fel.

35 Ez év novemberében arról olvashatunk rövid beszámolót, hogy a Kossuth-szobor pályázatára a párizsi tanulmányairól hazatért szobrászművész Csordás JózseP

6 két pályaművel jelentkezett, amelyek „erős ellenfelei" lesznek a többi pályázatnak.

37 11 Horvay János (Pécs, 1873. máj. 29. - Budapest,. 1944. nov. 19.): szobrász, 1889-től 1895-ig Bécsben tanult. 1901-ben Párizsban, 1902-ben Olaszországban, 1928-ban Amerikában járt tanulmányúton. 1897-től élt Budapesten. Első nagyobb műve a ceglédi Kossuth-, majd a pécsi Zsolnay-szobor (1902) volt. 1913-ban a Nemzeti Szalon aranyérmét kapta. A budapesti Kossuth-szobrát 1928-ban leplezték le, majd 1952-ben eltávolították eredeti helyéről, 1958ban Dombóváron állították fel. Budapesti köztéri szobrai közül: a Hermán Ottó-emlék (1930), a Gárdonyi-szobor (1932), Beethoven-szobor (1932), az Orvosok Hősi Emlékműve (1942) stb. (Magyar Életrajzi Lexikon) 32 Hírek. Losoncz és Vidéke, 1907. március 3. 11 Egy városi polgár, Kossuth szobor Losonczon. Losoncz és Vidéke, 1907. március 17. A cikkíró állítása szerint a szobor elkészítésére a bizottság nem írt ki pályázatot. A lap szerkesztői azzal a megjegyzéssel nem véleményezték az írást, hogy a reakciókat később, pro és kontra közreadják. 34 A Kossuth-szobor pályázata, Székely Emő, szobrász 1907. április 8-án keltezett levele. Losoncz és Vidéke, 1907. április 14. 15

1906. június 17-én. Az ünnepi beszédet Thaly Kálmán mondta, az ünnepségen részt vett Kossuth Ferenc is. 1919. május 22-én a cseh katonák hurkot vetettek a nyakára, majd a vasútállomás felé vontatták, azután összetörték. Talapzatán - hasonlóan a losoncihoz - 1938 után az országzászló kapott helyet. A szobor helyére 1928-ban a Szentháromság szobra került (forrás: Pelsőczi Hírnök, I./2 szám, 2002 nyár, Strba Sándor írása) % Csordás József (1861 -1909. május 17.), szobrász és kőfaragó. Életrajzi adatai nagyon hiányosak. 1893-ban telepedett le Losoncon; a losonci református temetőben van eltemetve. Elsősorban síremlékeket készített, de a város több épületének szoborcsoportja is az ő keze munkáját dicséri. A helyi lap így mutatta be olvasóinak " ... ki mint az országos minta-rajz iskolának növendéke szorgalmáért jutalomdíjat nyert, ki Zala Györgynél a pécsi templom számára két évig, Marhenke műszobrásznál 1 évig, az országháznál 11/2 évig és végül utoljára a budai Mátyás-templomnál dolgozott, Losonczon 116