Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Puntigán József: Kossuth és Losonc

A szobor-bizottság az 1908. január 23-án megtartott ülése után már arról számolhatott be, hogy végéhez közeledik a cél megvalósítása. Wagner Sándor, kir. tanácsos elnöklésével úgy határoztak, hogy a szobor elkészítésével Csordás Józsefet bízzák meg. Közzétették az általa készített két tervezet rövid leírását is. „Az egy mellékalakkal ellátott mű ...: a művész Kossuthot mint szónokot ugy fogja fel, mint aki fegyverbe buzdítja a magyar népet a haza védelmére. Mellékalakja egy vörös sipkás honvéd, aki áhítattal néz fel Kossuth alakjára. Jobb kezében kivont kard, balkezében szivéhez szorított zászló, jeléül annak, hogy kész szive vérével is megvédeni a haza szabadságát, függetlenségét. A talapzat alsó részén a szabadságharc évszáma van feltüntetve, körül fonva koszorúval, a dicsőség szimbólumával. - A nagyobb kompozíciójú mű leírása a főalakról ugyanaz, mint a fenti műnél. A szobor mellék alakjával azt a hatást akarja megörökíteni a művész, amit Kossuth gyújtó szava idézett elő a magyar nemzet egyszerű fiainál is, akik már mint a hazának szabad polgárai, szabad akaratukból, a haza iránti szeretettől lelkesülve fogtak fegyvert megtámadott szabadságunk védelmére .... Mindkét mű talapzattal együtt hat méter magasságig terveztetik". A szobor-bizottság a polgárokhoz intézett felhívásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a szobor mellékalakja, a vörös sipkás honvéd egyben arra is alkalmas, hogy a város lakosainak emlékezetébe idézze a „losonczi csata soha el nem enyésző emlékét".

38 A bizottság eredeti tervei szerint telepedik le és a Schuler-féle telepen megkezdi működését és elvállal mindenféle szobrász és kőfaragó munkát. Évek óta kísérjük figyelemmel a tehetséges fiatal embert és örömünknek adunk kifejezést, hogy városunkban immár szobrász-kőfaragó is található lesz" (kishír, Losonc és Vidéke, 1893. október 15.). Ugyancsak a lapban közzétett hirdetésében ezt kínálta ügyfeleinek: „Van szerencsém a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy 1893. évi november hó 1-től a Schuller-féle telepen szobrászati, kőfaragói, úgyszintén mindenféle templomi, oltári és épületi munkákat, kerti és szoba díszítésre alkalmas kisebb, nagyobb szobrokat, valamint mindennemű síremlékeket, u.m gránit-, márvány-, syenitr- és homokkőből elvállalok. Miért is tisztelettel kérem a n.é. közönség pártfogását. Csordás József, szobrász és kőfaragó." (hirdetés, Losoncz és Vidéke, 1893. december 17.) 37 Hírek, Losoncz és Vidéke, 1907. november 10. 's Az 1849. március 24-én, a piactéren (későbbi Kubinyi tér) lezajlott csata, melyben a kis számú helyi csapat legyőzte az ott táborozó, jóval nagyobb létszámú osztrák csapatot. Hőse, az akkor a Fekete Sas gyógyszertár kapujában elesett Debrődi János lett, akinek a köztemetőben ma is álló sírján ez a felirat áll: „Itt nyugszik Debrődi János szül. 1819ik évben Borsod megye Ernőd községében - mint honvédhuszár őrmester. Múlt ki hős halállal Az ellen golyója által 1849 Márczius 24én Losoncz város belterén. Áldás lengjen hamvai felett" - A losonci 1849. március 24-i csata emlékére 1877. március 24-én a Kubinyi téren állították fel a szabadságharc em117