Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken
1592. november 26. 1592. december 27. 1592. december 31. 1593. április 11. 1593. május 31. 1593. június 5. 1593. június 13. 1593. október 22. 1593. november 11. 1593. november 21. 1594. január 21. 1594. április 25. 1594. május 3. 1594. május 4. Losonczy Anna nyelvétől „inkább félek, Isten is tudja, az fegyverénél". Egyébként Losonczy Anna a tíz éve felvett 1400 forint kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt beperelte Balassa Bálintot. A Szepesi Kamara értesítése szerint Liptóújvárat a kamara visszaváltja a Balassáktól. Balassa Bálint kérelmező levelében leírta, hogy a várat kővel kezdték keríteni, jó vendégfogadó házat csináltak és Kokovát megtelepítették 15 ruszin jobbággyal, a telkeket Hibe határából hasították ki. Liptóújvár visszaváltásának határidejét 1593. március l.-re, majd a tárgyalások lassúsága miatt július l-re tolták ki. Losonczy Anna végrendeletében általános örökösévé tette meg férjét, Forgách Zsigmondot. Ezzel mellőzte lányát, Ungnád Annamáriát, Erdődy Tamás feleségét. Paczoth András Liptóújvárról írta feleségének, Balassa Máriának a fivérekről: „Csak vadnak, az mint vadnak: nem hihetnek egymásnak." Paczoth András szerint a „gonosz ember" azaz Balassa Bálint nem hajlandó a megegyezésre húgaival a visszaváltás anyagi osztozkodásakor. Liptóújvár zálogösszegének kifizetése elmaradt. Balassa Bálint pénzügyi gondjai miatt kénytelen volt előbb /1592/ Pándy Zsigmondnak eladni Plostint, majd 1593-ban Kalanth Györgynek Kis-Sztracint, Fanchy Györgynek pedig Bussát és Szentét. Balassa Ferenc és Bálint unokatestvérüknél, Nagyváradon tartózkodott. Pálffy Miklós alsó-magyarországi főkapitány, Christoph von Teuffenberg kassai főkapitány, Dobó Ferenc, Rákóczi Zsigmond, Thököly Sebestyén csapatai Romhánynál legyőzték a Fülek felmentésére indult török csapatokat. November 28-án a török őrség megadta magát és elhagyta Füleket. Habardy László egri kanonok misekönyvének bejegyzése szerint Balassa Bálint részt vett Divény visszavételében: „Úgy hírlik, hogy Divényt Balassa Bálint visszahódította". A források szerint vérontás nélkül történt a visszavétel, miután a török elhagyta Kékkőt és Divényt. December 5-6-án Somoskőt és Salgót foglalták vissza Prépostváry Bálint vezetése alatt. Több nógrádi vár visszafoglalására is sor került. Balassa Bálint Körmöcbányán vette fel liptóújvári járandóságát. Mátyás főherceg Balassa Bálintról kér információt a Szepesi Kamarától, mert Balassa Szkárossy György javait le akarja foglaltatni. Balassa Bálint kéri a Szepesi Kamarát, hogy foglalja le Szkárossy javait, mert az tartozik neki. Ez az adat is azt igazolja, hogy Balassa Bálint nem meghalni ment Esztergom alá, hiszen szokásos peres ügyeit intézte. Mátyás főherceg vezette mintegy 50 000-es fősereg egyharmada volt magyar. 1543 óta ez volt az első kísérlet Esztergom török alóli felszabadítására. A humanista értelmiség színe-java megjelent: Istvánffy Miklós humanista történetíró, a krónikás szemtanú lUésházy István nádor és ott volt Balassa Bálint is, aki fehér, kockás mintájú /verfelyes kamoka/ zászlajára Dávid király jelképes értelmű képét festtette. A zászló másik oldalán valószínűleg a Balassák címere szerepelt a költő jelmondatával: „Vita, quae fato debetur, patriae saluti solvatur" azaz: Életünket, amellyel a sorsnak tartozunk, fordítsuk a haza üdvére. Az esztergomi vár lövetése május 5-7-én megkezdődött. Pálffy Miklós csapatai 11-én elfoglalták a Rácvárost, 14-én pedig a szenttamási palánkvárat. A Víziváros ostroma során a Budai kapu 92
