Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

1554. október 20. 1555. 1562. 1563. március 6-án 1563. december 20. 1564. 1565. február 1-én 1565. október 26-tól 1567. április 19-én 1568. június 5-én 1569. október 12-én 1570. március 9-én ti Tapolcsány várkastélyából irányította az uradalmait. Nógrádi birtokain a török veszélyeztetés miatt nem tartózkodott, így nem lakott Somoskő várá­ban sem lányaival. Zólyom várában délelőtt 9 órakor megszületett Balassa János elsőszülött fia, Bálint. Balassa János a hét alsó-magyarországi bányaváros főkapitánya lett. Ellen­tétbe került Krusith János korponai főkapitánnyal. Balassa János Szécsény várának ostroma közben kezén megsebesült, Hasz­szán füleki bég katonái szétszórták csapatait. Krusith János huszárjai hagy­ták cserben gyalogságát, megszületett Balassa János másik fia, Ferenc. Losonczy Anna eljegyzése Ungnád Kristóffal. A kor szokása szerint a lá­nyok 15-17 évesen mentek férjhez, testvére Fruzsina keresztelési éve, 1544 alapján 1546-1551 között születhetett. Ennek megfelelően Balassa Bálint­tól 8-13 évvel lehetett idősebb. Az életrajzírók gyermekkori szerelmükről minden alap nélkül írtak. Balassa Bálint nevelését Bornemissza Péter, a család prédikátora végzi, megszületett Balassa Mária. 1562. május 6-án Vágbesztercén ment felesé­gül Bánffy Jánoshoz, akitől 1587-ben vált el, majd felesége lett a böki Paczoth Andrásnak 1590-ben. Balassa Bálint Nürnbergben tanult Kötzler nürnbergi kereskedő levele sze­rint. Kísérője volt Pándy Zsigmond, aki a legjobb barátja és hűséges szol­gája volt élete során. tartotta esküvőjét Losonczy Anna és Ungnád Kristóf Tapolcsányban. Há­zasságuk 1567-től 1587-ig tartott. Három lánya közül kettő még kiskorúan halt meg, harmadik lánya, Ungnág Annamária 1569-ben születhetett, 1584­ben tartotta lakodalmát Pozsonyban Erdődy Tamással. Losonczy Anna 1587-ben özvegyült meg. 1589-ben ment újból férjhez az 1565-ben született Forgách Zsigmondhoz. megszületett Balassa Anna. 1582. május 6-án ment feleségül Vágbesztercén Forgách Miklóshoz. 1588-ban megözvegyült, majd böki Paczoth Ferenc fe­lesége lett. Lánya, Paczoth Judit ágán, a Sennyey család levéltárában ma­radtak fenn Balassa Bálint iratai, dokumentumai. Balassa Jánost, Dobó Istvánt és Homonnay Gáspárt hűtlenség koholt vád­jával letartóztatta Hans Rueber von Püchendorf felső-magyarországi főka­pitány Pozsonyban. Krusith János, Rubigallius Pál selmeci polgármester és bányatulajdonos valamint Dreyling Ulrik besztercebányai rézprefektus val­lott Balassa János ellen. A magyar állam szuverenitásának védelme érdeké­ben Balassáék új alternatíván gondolkodtak, hajlamosak lettek volna János Zsigmonddal való együttműködésre. A titkos bizottság sikertelenül gyűjtött ellenük bizonyítékokat. Balassa János megszökött Pozsonyból. Zólyomból menekült tovább már­cius 10-én Dél-Lengyelországba, Sanok melletti birtokára, Rymanowba. Bir­tokában volt Kamenic és Wydrikov vára, Zmygrod város fele. Kamenic vá­rát még Zólyomban vette Kamenicky Albertus Joannus Stanislaustól. A vár a Dunajec folyó egyik mellékvölgyében állt. A Wislako mellett, a Dukla szorostól ÉNy-ra fekvő Zmigrod város felét Sulyok Anna vette , de övék volt Odrzykon falu Wisloka völgyében, Krosno mellett. Március 21-én fele­sége, Sulyok Anna Vágbesztercéről Liptóújvárba ment, majd gyermekeivel 85

Next

/
Thumbnails
Contents