Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

1570. nyara. 1570. szeptember. 1571. 1571. július-augusztus. 1572. 1572. nyara. 1572. július 24. 1572. augusztus 11. 1572. szeptember 25. 1572. 1573. nyarán 1573. szeptember 20-án 1574. 1575. nyara. 1575. július 12. Lengyelországba távozott férje után. Liptóújvárat Lithvay Tamás foglalta el és adta át Holzschuch Lázár német kapitánynak. Balassa János birtokán, a török megszállta területbe ékelődött Nógrád megyei Divény várában húzódott meg. Egyes források szerint Balassa Bálint is vele van. Divényből küldi védekező leveleit Bécsbe. Balassa Bálint Lengyelországban tartózkodik. 1570-1572 között volt az első útja, mely menekülés a Habsburgok elől. Megfordult Rymanowban, Krakkóban. Kálvinista körökben forog. Balassa János Il.Szulejmánnak vetné alá magát családjával, jobbágyaival és váraival. A váraiban őrzött török foglyokat is szabadon engedné. A tapogatózó levelére a török halogató választ adott. nyarán a török nem vette komolyan Balassa János leveleit, nem akartak a béke ellen tenni, annyit ígértek csupán, hogyha támadás éri, Erdélyben menedéket kaphat. Balassa János helyett a bányavárosi főkapitány Pethő János lett. Balassa János királyi kegyért folyamodik Bécsben. Balassa Jánost Miksa bécsi palotájában ismét kegyeibe fogadja. Rudolf trónörökös koronázásakor Pozsonyban főajtónálló, fia Bálint pedig királyi pohárnoki rangot kapott. Itt járta el Balassa Bálint híres, ugrós táncát, a pásztortáncot, ami hajdútánc lehetett. A táncot, ungarescát, gyakran hasonlították össze a kanásztánccal vagy a kolomejkával. Csanda Sándor szerint szlovák juhásztáncnak írta, valószínűleg felvidéki kanásztánc volt. Egy túlzó állítás is előfordult, egy szlovákiai forrásban szerepelt, hogy a koronázáskor Balassa Bálint vitte a „szlovák zászlót". A tévedés abból fakadt, hogy „Tótország" megnevezése ekkor Szlavóniára vonatkozott, mely 1918-ig Horvátország keleti szegletében Magyarország része volt. Krakkóban megjelent Balassa Bálint németből fordított „Beteg lelkeknek való füves kertecske..." című munkája, melynek kiadója: Maciej Wirzbieta, a kálvinista gyülekezet nyomdásza volt. meghalt Balassa János felesége, Sulyok Anna. A családból elsőnek őt temették el a nagy oltár előtt, a 13. században épült templomban. A hibei katolikus (akkor protestáns) templom a mainál kisebb terjedelmű volt, temető vette körül, és a déli oldalán is volt ajtaja. Balassa János megkapja Salgó várát és 10 községre kiterjedő 41.602 kh nagyságú uradalmát Derencsényi István halála után. A várban azonban a török ült. Derencsényi özvegyének új férje csimori Kövér Ferenc is pereskedett Salgó birtokáért. Hajnik, Ribár és Velikaluka szlovák falvak hadi adóját önkényesen leszállította Balassa János, ezzel is védte Zólyom várának érdekeit. Krusith János bérbe vette a nógrádi tizedszedést, hiába tiltakozott Balassa, hogy Kékkőből elszöknek katonái, ha nem tudja fizetni őket. Lejárt Balassa János és Bálint udvari szolgálata. Balassa Bálint balul sikeredett hadi vállalkozása 200 aranyért Bekes Gáspár seregében. Az Erdély ellen indított hadjárat egyik lovas csapattestét, Balassa Bálinttal Kornis Gáspár huszti kapitány katonái szétszórták, majd Hagymási Kristóf embereibe botlott, akik megsebesítve elfogták. Az erdélyi fejedelem, Báthori István hadifoglyaként pártfogását élvezi. Megismerkedik Kerecsényi Judittal. 86