Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

Somoskő és Salgó vára, 1870 A 13. század közepén alakult ki az a közösség, mely maga gyakorolta a földesúri jogokat. A megyeispán joghatásának megszűnése révén a város kikerült a megye és királyi birtok területéből, közvetlenül a király joghatósága alá tartozott. Előnyösebb úrbéri viszonyai éles határvonalat húznak a falvak és a városok közé. A határhasználatban mutatkozó előnyök a vendégek fölé emelte a polgárokat. Aligha tételezhetünk fel erősebb iparos-réteget a városban, az ipari bázist, esetünkben a bányákat a városon kívül kell keresnünk. A város területére kiterjedő bírói hatalmat a király két esetben korlátozta Fügedi Erik szerint: Nagyszombaton kivette a bíró kezéből a nemesek peres ügyeit, Hibén pedig a polgárok és az idegenek közt keletkezett pereket utalta egy bíróság elé, mely a hibei bíróból és az idegenek ispánjából állt. ' Hibe közössége Korpona kiváltságát kérte és kapta IV. Bélától, ugyanis a feltörekvő telepek ideálja volt Korpona városa. A polgárok által választott plébános ugyanúgy behajthatja a tizedet „sicut plebanus de Cropuna ab hospitibus de villa Cropuna recipére consuevit". Ez azt jelentette Hibe esetében, hogy a püspöki tizedszedés alól mentességet kaptak. A fellebbezés esetében is említésre került Korpona, mert megállapítja az oklevél, hogy a hibeiek a királyhoz fellebezhetnek a korponaiak módjára/

17) Erre a jogukra hivatkozva fognak majd tiltakozni a Pekryek és a Balassák jogtalanságai ellen fellebbezéseikben a hibeiek a 16. században. Eldöntésre váró kérdés Hibe esetében, hogy mikor, hol és kik kezdték meg az ércek kitermelését a határában. Az egykori magyar ércbányászat a mai Szlovákia területén két helyen összpontosult. Az első terület az un. alsó-magyarországi bányavárosok területe volt, melynek tengelyét a Garam folyó képezte. Két partján hét szabad királyi város alakult ki: Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Újbánya, Bakabánya, Bélabánya és Libetbánya. Ezek mellett több, kevésbé jelentős bányatelepülés is keletkezett. A másik, a felső-magyarországi bányavárosok területe számos bányavárossal és településsel. Az évszázados múltra visszatekintő arany-, ezüst- és rézbányászat áttekintő történetét több szakmunka is megpróbálta megrajzolni. A Liptó vármegyében folyó bányászatról, valamint a Zólyom vármegye északi részében folyó bányászatról több kisebb munka is napvilágot látott, ám ezek ismertetése szán68