Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

nak (Pusty Hrad) nevezik és nem tévesztendő össze a város közepén álló, Nagy Lajos által építtetett zólyomi újvárral. A zólyomi erdőispánság területén a 13. század folyamán nemcsak a lakosság száma növekedett meg, hanem a termelés volumene is. IV. Béla idején számos, szász telepítésű bányavárossal gyarapodott a terület. Egyre nehezebb volt a hatalmas erdőispánságot egy központból irányítani, ezért az újonnan épített várakhoz kapcsolódóan új alközpontok jöttek létre. Az eredetileg tájnevet jelentő Liptóban ( 1230-ban Liptó territórium) 1249-ben tűnik fel a cornes, aki 1279-ben Liptóvár felügyeletét is ellátta. Liptó önállósodása, kiválása Zólyom uradalmából az 1310-1330-as évekre tehető s alakult önálló vármegyévé/ ' A 13. század derekától királyaink főleg az ércbányászatra alkalmas helyekre telepítettek le nagyobb számban német bevándorlókat, azaz hospeseket. Az ásványi kincsek kitermelését ezen a területen is a szász (szepesi német) bányászok honosították meg, akiket a Szepességből telepítettek át Hibe és Bocabánya területére. A liptói terület nyugati részeibe Zólyom és Bars megyei németek érkeztek és alapították meg többek között Rózsahegyet (Rosenberg) és Németlipcsét.

(5) A kis liptói mezőváros, Hibe - mely a 16. században került a Balassákkal közelebbi kapcsolatba - Liptó vármegye keleti szélén, a Fehér-Vág és a Hybica-patak vízgyűjtőjében egy széles folyami kavicsháton alakult ki. Már a 13. században privilegizált bányásztelepülés volt, s a Hybica-patakról kapta a nevét. A pataknév szláv eredetű, jelentése: hegynyereg, hajlat, görbület. A német (szász) telepesek már a 12. században is ismertek Liptó területén, az általuk használt nevet: Gibe, Gyba vehették át a szlovákok, s mivel a 12. században a szláv nyelvben a g- bői h lett, terjedt el a Hyba, Hibe név használata. 1239-ben Hyba, 1265-ben Hybe, 1269-ben Gybe, 1433-ban Gyba, Gibbae, 1773-ban Hibe, 1927ben Hybe. Németül: Geib, Giba.

(6) Az első említése az Andreánszky családdal, Liptó vármegye egyik legrégebbi családjával kapcsolatos. Ugyanis ősük, Hauck-Polkou, másképpen Beucha, II.Endre (1205-1235) idejében élt és kapta ado66