Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

XXV. KÖTET TÖRTÉNELEM A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2001 GESCHICHTE Balassák nyomában a Felvidéken Szvircsek Ferenc /. Liptóújvár és oppidum Hybbe 2. A Balassák kronologikus eseménytörténete 1. Liptóújvár és oppidum Hybbe Liptó vármegye a történeti Magyarország egyik legészakibb és az Alacsony-Tátra és a MagasTátra között legmagasabban fekvő vármegyéje volt. Igaz, a Magas-Tátrának csak a nyugati része Kriván, 2496 m - esik a vármegye területére. A vármegye átlós tengelye a Vág 950 m. - 500 m. magasságú, mintegy 60 km hosszú völgye. A Vág folyóval párhuzamosan egyetlen országútja Szepes és Turóc vármegyékkel kötötte össze. A déli vármegyéket az Alacsony-Tátra területén két nehezen járható hágón át lehetett megközelíteni. Az egyik, Rózsahegyről a Sturecen ( 1010 m) át Besztercebányára, a másik, a bocai völgyön az Ördög lakodalmán (Certovica, 1238 m) keresztül a Garam völgyébe vezetett/

1} A vármegyét minden irányból magas hegyek ölelik körül, s területének döntő hányada „hegy hátán hegy, erdőkkel, sziklákkal borítva". Zolnay László így írt Liptóról: „Mert ez a táj - az Alacsony- és a Magas-Tátra köze - mintha a hajdanvolt gigászoknak földje lenne! A fenyők megütik a negyven méteres magasságot is. A hegyek olykor felhőkbe rejtőznek. A kavicsok pedig elérik a két-három mázsás súlyt is." ( Földrajzi fekvése, tagolt felszíne, az alacsony hőmérséklet nem kedvezett itt a földművelésnek. A Vágba szakadó patakok völgyeiben sűrűn sorakoznak egymás mellett a települések. Ezeket a völgyeket 63