Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Limbacher Gábor: Képi–vizuális kultúra, írásbeli műveltség

S*, kép: A hejőcsabai (B-A-Z m.) iparos dalkör 1935-ből származó zászlója, és korona-ábrázolásának részlete. (Hermán Ottó Múzeum, Miskolc) szeretet kiállításban is igen tanulságos, ahogy a paraszti írás-olvasás funkciói a tárgyakon megjelennek a kezdeti amulett-jellegtől az óvóvédő feliratokon, a jó királyba vetett hit demonstrálásán át (7. kép) a háborús emléktárgyjelölő szerepkörig. Verbális és ikonikus jelek együttesei a most nyíló kiállításban is megfigyelhetőek. Mindjárt az egyik legkorábbi textil recebetétjén Ábrahám áldozatát láthatjuk, a személyek, Ábrahám és Izsák feliratos azonosításával. Mindhárom kiállításban fellelhető IHS Krisztus-monogram önmagában is írás és optikai jel együttese. Az írásjeleket a H betűből rendre kinövő kereszt azonosítja illetve fogalmazza meg a képi világ szintjén. Másrészt a feliratos textilek transzcendens vonatkozású szöveget tartalmazó jellegzetes típusát tágabb összefüggésrendszerbe helyezve, világos előttünk, hogy a hímzett szöveg rokon sőt sajátos értelemben azonos a ráolvasásokkal és egy meghatározott paraszti képzőművészettel. Mind ennek alapja a kimondott illetve létrejött, hímzett szó - és ábrázolás - erejébe vetett hit. Például a paraszti alkotású Mária-szobrok esetében polgári szemmel olykor még az sem állapítható meg, hogy az ábrázolt személy nő-e avagy férfi. 7. kép: Faragott tábla „Ő CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI ŐFELSÉGE FERENCJÓZSEF 1832 1916 GYP" felirattal, és a király lovas alakjának ábrázolásával. (Palóc Múzeum, Balassagyarmat) 204