Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Puntigán József: Dokumentumok az országváltás idejéből

Nógrádi jelentés március 18-ról: „innen és túl a magyarul beszélő népre gazdasági érdekből lehet hatni, hogy hogyan adná elő apró élelmiszereit jobban Losoncon, Budapesten, mennyivel könnyebben szerezhetné be fa, cserép, szövet szükségleteit ha a demarkációs vonal felett is 30-40 km-re magyar terület lenne. Odaát mozgósítanak. Nagyobb helyeken bolsevizmustól fűtött a levegő, mindennapos kitöréstől tartanak, amit nem kis mértékben élesítenek a tőlünk ott meghúzódott zsidó proletár diktatúrabeli alakok. Katonaság nincs a vonal mentén, hanem csak Losonc és Kassa vidékén, csehek, németek. A köznép beszéli, mint a katonaságtól hallott dolgot, hogy a katonaság 50-60 km-rel feljebb vonul. Tényleg erre csak fináncok és kevés csendőrség van."

(24) 8. 724. 57. számú őrszem jelentése 1921 szeptember 10-ről (Kelt Ajnácskőn, Gömör) A környék megszállott területén most semmi különös nincsen. Várják az entente bizottságot a határkiigazításra. A lakosság között nagy a türelmetlenség, remélik, hogy Losoncot mielőbb visszakapják. A nyugat Magyarországi események az ittenieket is felvillanyozták. Kezdenek bátrabbak lenni és nem hunyászkodnak meg az első cseh fináncok láttán. Sőt alkalomadtán már bátran szembe mernek szállni. Rimaszombat lakossága egész nyíltan tüntetőleg viselkedik a csehek ellen. Vasárnaponként az egész város magyarruhás lányokkal van tele. Ünnepek és mulatságok alkalmával a Himnuszt éneklik. A csehek meghunyászkodva észre sem merik venni ezen néphangulatot.

(25) 9. Magyar királyi miniszterelnökség, 1921. szeptember 10., 7283 sz. Szigorúan bizalmas jelentés, Pozsony, szeptember 8. Minisztertanács Pozsonyban, A csehszlovák referátusnak, f.h. 3-án Dr. Micsura miniszter elnökletével tanácskozásra jöttek össze, hogy megvitassák a politikai helyzetet ... A legfelsőbb tanács arról értesítette a csehszlovák kormányt, hogy a magyar kormány puccsra készül... a határkiigazító bizottság működésével kapcsolatban a teljhatalmú minisztérium utasítást adott az illetékes zsupánoknak, nevezetesen a losoncinak és ipolyságinak, hogy a hatáskörükbe tartozó vidéket „dolgozzák meg". A munka megkezdődött, a fent nevezett zsupánságok megbízottjai magyar küldöttségeket toboroznak, melyek annak idején az entente bizottság elé járulnak, hogy kifejezzék azon óhajukat, miszerint a csehszlovák köztársaság területén akarnak élni.

(26) 10. Slovenská politika, 1921. szeptember 1., Irredenta Szlovenszkó déli részén: Losonc környékén nagyon erős iredenta mozgalom észlelhető, s tünete az, hogy a lakosság köztük tótok is belépnek a magyar körökbe, melyek oltalmat Ígértek nekik Horthy haragja ellen, amikor Szlovenszkó vissza lesz csatova Magyarorszíághoz. Magyarországról kiküldött? emitáriusok, akiknek az itteni keresztény szocialisták hamis illetőségű bizonyítvány, útlevél megszerzésével segítségre van arra bírják a tótokat, hogy jelentkezzenek a Komáromba alapított magyar népszövetségbe. Ezen népszövetség a szükséges anyagiakat a magyarokról kapta a célja, rendeltetése az, ami a régi Fenkéé volt. Az egész irredenta mozgalmat Rimaszombatból és Losoncról irányítják. Vezetői dr. Seress, Szilassy és Kristóf... egyik trükjük az, hogy bejárják a vidéket, azt a hírt terjesztve miszerint Csallóközt, Pozsonyt, Komáromot, Ipolyságot, Losoncot, Rimaszombatot, Rozsnyót, Kassát egész környékével a határkiigazító bizottság Magyarországhoz fogja csatolni.

(27) 12. Beszámoló a cseh-szlovák határmegállapító bizottság Brünni üléséről. A magyar (etnikai alapú) határjavaslatot elvetették.

(28) 13. 96.696 számú információ, 53. számú őrszem jelentése VIII. 20-ról, 1921 A csehek Kalonda községben a községi bírót és Gramantik Sándor tanítót (tartományi hadnagy) 19