Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Puntigán József: Dokumentumok az országváltás idejéből

letartóztatták és Losoncra kisérték. Folyó hó 18-án Littkével szemben lévő Tőrincs községen keresztül cseh gyalogság és tüzérség vonult keresztül megfelelő tréncsapatokkal, valószínűleg demonstrálni jöttek.

(29) 15. Nógrádi jelentés. A magyarság különösen a nők örvendetes magatartást tanúsítanak Rimaszombatban. Losoncon a református lelkész a himnuszt énekelteti. Egyébként ez a város teljesen a zsidó befolyás alatt áll, akik mind hű cseh alattvalók és a Phőnix-páholy tagjai. A város falai között van több magyar „emigráns kummunista" is tartózkodik. A jóvátételi bizottság megérkezését várják. Meg kell állapítanom, hogy a cseheknek elsőrendű hírszolgálatuk van. Mindenben nyomban értesülnek. Itt-ott elmondott irredenta beszédeinket úgyszólván szórul-szóra tudja. A csehek elleni gyűlöltség a tótok között nő. Bazovszky megbízást kapott a legnagyobb fokú kifejezésére. Egyenlőre Nógrád megyére terjed a megbízatása.

(30) 16. Nógrádi jelentés május 8-ról. Hangulat a demarkációs vonalon. „.... A csempészet nem igen folyik. Leginkább cukrot hozhatnának át. Se a mi pénzügyőreink nem őrködnek szigorúan. Nagyon megnehezíti a csempészést az is, hogy minden kiló cukorra 39 К van kivetve."

(31) 17. Nógrádi jelentés május 10-ről. Tisztviselők. A tisztviselői osztálynak a miénknél is sokkal jobb anyagi helyzetét ismét tetemesen javítani fogják s céljuk, hogy az által még a magyar érzelműeket is a maguk részére megnyerjék a visszacsatolás lehetőségét megnehezítsék. Az iskolákban boldog-boldogtalan, hacsak a helyzettel meg tud alkudni átengedik minimális tudás mellett is, ezzel is az a céljuk, hogy egy két éven belül egy úgynevezett tót inteligenciát teremtsenek elő, s a tótok szemében is gyűlölt cseheket kiszorítsák.

(32) 18. Nógrádi jelentés május hóról. Tanügy és kultúra. A csehek a maguk dolgát nagyon öntudatosan csinálják. Hol pl. 20 % tót van, ott már tót iskolát, tót tanítást és tót közigazgatást akarnak. Szomszédságunkban van Rárósmúlyad község, mintegy ötödfélszáz lakossal. E községekhez tartozó Nagypakay? pusztát tótok vették meg és letelepítettek oda annyi tótot, hogy most már 20.2 % tót van a lakosság között. Jön tehát a tót iskola és közigazgatás. 4 km-re van ide Alsózellő tót község. De magyarul épp úgy beszélnek, mint tótul. A földesúr dr. Tóth Béla, az első pesti hazai takarékpénztár egyik igazgatója. A birtokából egy részt eladott Magyary Kassaunak. A vételt a csehek nem hagyták jóvá, mert ezt a részt is a tótoknak akarják juttatni. Ugyancsak a túlparton fekszik Csalár tiszta magyar község. A legnagyobb birtokos Zimmer nevű zsidó. Ez a birtok is eladó. De oda is tótokat vittek, hogy azok vegyék meg és ha lehet 20 % tótot telepítsenek le, s tót iskola megszervezése végett. ' 19. Hangulat. 1921 május Nógrádi jelentés. Ami a nép hangulatát illeti, teljesen megbízható forrásból értesültem, hogy magyar szempontból határozottan és állandóan javul a helyzet, s a csehek elleni fokozódó gyűlöletének a nép nem egyszer ad félremagyarázhatatlan s hangos kifejezést, olyannyira, hogy a cseh hatóságok ezzel szemben elkerülendő az esetleg nagyobb feltűnést kelthető összekoccanásokat tehetetlenek s egyáltalán az tapasztalható, hogy erélyeskedésük a tót néppel szemben kimerülő félben volt, s azt csupán a magyar inteligens lakossággal éreztetik.

(34) 20. Milyenek a zsidók a Felvidéken. A losonci „Nógrád-Gömöri Hírlap" írja, hogy Losoncon Herzog Ignácz 200 000 К adott irredenta és reakciós propagandájára. Továbbá óriási összegekkel és nagy 20