Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Kapros Márta: Feliratos paraszti textíliák Nógrád megyében

abroszok jellegzetes sajátossága. Mindössze a Balassagyarmat környéki evangélikusoktól ismerünk példát középen - de keretezés nélkül - feliratozott változatra. A vászonkendők korábbi rétegén belül a névbetűk elhelyezése hasonló az abroszokéval. A textiljegyekkel egyezően a sarokba varrott, szerényebb megformálású, esetleg csak egy betűs névjel inkább a mindennapos használatú darabokon fordul elő. Ünnepi változataikon a textília keskenyebb végeibe szőtt vagy hímzett mustrához csatlakozik a felirat, a vászonszél végétől nézve gyakrabban a mintacsík fölé, ritkábban alá, középen helyezték el azt. Bevarrhatták - ugyanígy - mindkét végbe is.

(42) Ez jellemzi az ajándékos és ételhordó (poszrikos) kendőket, kezdetben a dísztörülközőket is. Az utóbbiakon itt-ott feltűnő hosszabb felirat elhelyezése hasonló. A törülköző kendők konyhai, de a szintén díszül szolgáló, szegre akasztott példányainak inkább csak alsó végét díszítették ugyanúgy, vagy a cifra lehetett magában álló, legfeljebb nagyobb és mívesebb betűkből formázott monogram, ugyancsak középre rendezve. Az utóbbi változattal egyező megjelenésű a szakajtókendők feliratozása is. A német asszonyok a gyári készítésű konyharuhák sarkába, annak rácsozat mintájához igazodva varrták be nevük kezdőbetűit. A feliratos törülközők díszítésében alapvető változások az 1930-as évektől jelentkeznek, amikor - a fából esztergályozott törülközőtartók tömeges elterjedésével összefüggésben - kialakult az új forma. A rúdon átvetett textília jóval hosszabb lett, s két végét az anyag ellentétes oldalán varrták ki. Eleinte még továbbra is a - megnövekedett szélességű - mustrák fölött futottak a betűsorok, azonban mind erősebben érvényesült a polgárias kézimunkák hatása. Úgy tűnik, az előnyomott falvédőknek nemcsak formai jegyeit, hanem falikép funkcióját is átvették e dísztörülközők Nógrádban. A változatos feliratokkal, különböző stílusú ornamensekkel túlzsúfolt darabok között egyre ritkább a harmonikus, kiérlelt kompozíciójú. S a feliratozást illetően jószerével tendenciák sem fogalmazhatók meg. A két egymásra hajtó kendővég felületét jobbára egységes mezőként fogták fel, a fent megkezdett szöveg folytatódott alul. A felnagyított, gyakran figurális központi ornamens körül ívelten is vezethették a betűsort. A feliratozást tekintve, hasonlóan a díszítmény egészéhez, táji különbözőségek már nemigen regisztrálhatók. Az észak-magyarországi megyék múzeumi gyűjteményeivel összevetve,

(43) Nógrádban több a feliratos viseletdarab. Ebbe minden bizonnyal belejátszik az a körülmény is, hogy vidékünkön tovább fennmaradt a parasztviselet, így nagyobb számban van képviselve a gyűjteményekben. S a feliratozásban jelentkező későbbi divatváltások is megjelenhettek az öltözetdarabokon. A nem kézműves készítette férfi ruhadarabok közül leggyakoribb az ingek feliratozása. Bár az első évszámos példányok az 1920-as évekből valók, a széleskörű elterjedtség és az eltéréseket alig mutató gyakorlat korábbi gyökerekre utal.

(44) Gyakoriság tekintetében ez esetben is a névbetúké az elsőbbDísztörülköző. Mátraszele, 1929. (PM:52.125.1.) Buda László felvétele 174