Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Puntigán József: Dokumentumok az országváltás idejéből

2. A belföldi, megszállott területeken való propagandáról megbízói útján gondoskodik IV. 1. A Cominité a forradalom vezetésére és a konszolidáció biztosítására forradalmi kormányt alakít. Ennek pontos előkészítése mellett különös gondot fordít a nemzetközi diplomáciai érintkezés azonnali felvételére. 2. A tót és rutén nemzetiségi területek földrajzilag elhatároltatnak, az igazgatási teendőket a két nemzetiségi terület részben önállóan, részben együttesen végzi 3. A forradalmi kormány a népek önrendelkezési jogának elvi alapján áll, s a forradalmat, mit ejog tényleges gyakorlatba vételét a népakarat végleges megnyilvánulásának fogja kijelenteni, a Magyarországhoz való csatlakozás kérdését tehát többé sem vita, sem népszavazás tárgyává tenni nem engedi. 4. A cominité egységes, részletes politikai programot fog a forradalmi kormány, illetőleg a köré csoportosuló pártok számára kidolgozni, s ezt a magyar kormánynak előzőleg bemutatja, s annak betartását minden eszközzel biztosítani fogja. V. l.A Cominité gondoskodni jog arról, hogy a forradalmi kormány működése a lehető leggyorsabban alkotmányos keretet kapjon. A népakaratnak a Magyarország kötelékébe való újbóli beilleszkedés módozatai tekintetében alkotmányos úton, választás útján megfelelő ideiglenes parlamenti szervet fog létesíteni 2. Előzetesen részletesen megállapítja azokat a gyakorlati intézkedéseket, melyek az alkotmányosság elvének sérelme nélkül alkalmaznak a megállapított egységes politikai program érvényesülésének biztosítására 3. Céljainak és vállalt kötelezettségeinek biztosítása érdekében a felszabaduló területeken az ideiglenes különvállás ideje alatt a fő hatalmat a Felvidéki Cominité végrehajtó bizottsága fogja gyakorolni. 4 A Cominité a felszabadított területeknek a magyar impérium alá leendő visszatérése után feloszlik

(12) 1920 augusztusában a Magyar Külügyminisztérium megbízásából Kürthy Lajos dolgozta ki a felvidéki országrészek ideiglenes közigazgatási tervezetét. A több oldalas tanulmány részletekbe menően írja le, hogy Szlovákia visszafoglalása után hogyan nézzen ki a közigazgatás szerkezete. Ezek szerint az „impérium" átmeneti gyakorlására hivatott ideiglenes szervezetének gócpontja a Felvidéki delegáció lett volna Tagjai: Elnök, két alelnök, a magyar kormány két megbízottja, az elnök által meghívott 10, a felvidéki pártok által kijelölt 33 tag (17 tót, 10 magyar, 4 rutén, 2 német). Az általuk közölt statisztikai adatok szerint a 3 567 126 főből álló lakosság anyanyelv szerinti összetétele: tót - 1 702 922, magyar 1 071 075, rutén 441 799, német 265 209 fő.

(13) Elkészült egy tervezet is a Felvidék felszabadításáról: „Felvétetett 1920 évi szeptember hó 10-én Budapesten tartott megbeszéléséről a Felvidék felszabadítására irányuló akció tárgyában. ... A megbeszélés indokául a Kormányelnöknek a fővezetőséghez intézett alábbi kérdései szolgálnak. I. Ha az akció megindítása most még meg nem határozható időre lesz elhalasztva, milyen következményekkelfog ez járni? II. Ha a kormány teljes akciós szabadságot ad a dolgok irányítására, mit követelünk a kormánytól az akció sikere érdekében? Egy éve dolgozunk az előkészítésen, elértünk ahhoz a ponthoz, melyben a helyzet már teljesen érett. A felelőség tudatában a Kormányelnökkel folytatott tárgyalásaim eredményeképpen (Dr. Mészáros Gyula, egyetemi tanár bevezető szavai) - mivel a felelőség vállalására személyes álláspontomat és meggyőződésemet egyedül nem tartottam elegendőnek hívtam egybe a mai értekezletet. .. A résztvevők a beszámolók meghallgatása és a kérdésre adott „vélemények alapján a következő elhatározásra jutottak: ad I. A június hónapban megállapított és az akció megindítására szeptember végéig kitolt határidő elérkezett, a túloldali szervezés befejezést nyert és az tovább nem bővíthető. 14