Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Puntigán József: Dokumentumok az országváltás idejéből

forradalom előkészítése volt, mely kirobbanása után a rendcsinálás végett idevezényelt katonaság Szlovákiát is visszafoglalja. Működtetése jelentős összegeket emészt fel. Ezt mutatja pl. az, hogy 1919. októberében részére 1.000.000 К juttattak a külügyminisztérium rendelkezései alapján.

(5) Bulissa szlovákokat buzdító levelek és felhívások sorát írta meg. Ezekben kiemelte, hogy a szlovákoknak most van meg a lehetőségük arra, hogy önállóak legyenek, felhívta a figyelmüket arra, hogy maguk küzdjenek azért, hogy elérjék sorsukról önállóan döntsenek - Egy a „Mit kíván a szlovák nemzet" с röpiratában a csehektől való elszakadást, a cseh-szlovák megnevezés megszüntetését követelte, azt hogy a csehek hagyják el Szlovákiát, stb. A 7. pontjában pedig azt a kívánságot vetette papírra, hogy az ország, mint önálló állam csatlakozzon Magyarországhoz. Budapesten „Slovensky národ" с önálló lapot is megjelentetett.

(6) Az iroda később katonai szakosztállyal bővült, mely a magyar katonai szervekkel kezdett együttműködni. Szlovákiát három részre osztották fel, a területre agitátorokat küldtek ki, akik feladata a forradalmi csoportosulások létrehozása volt, melyek az „idő elérkeztével" bevethetővé váltak volna. A Nemzeti kisebbségek minisztériuma egyik jelentésében olvashatjuk, hogy Bulissa - „tót vezérnek adja ki magát, noha tótul nem tud" irodája a „Tót központi Iroda" óriási összegek felett rendelkezik fedezettel. Ez egyértelműen utal arra, hogy Bulissa terveit belső körök is elítélték, s ezért törvényszerűen nem is valósulhattak meg.

(7) Kelet-Szlovákiában 1918 novemberében Dvorcsák Viktor, eperjesi ügyvéd indított akciót, aki a keleti szlovákokat hívta fel arra, hogy hasonlóan a nyugati szlovákokhoz igényeljék nemzeti jogaikat, s legyenek szövetségesek a magyarokkal. Felhívásának ugyan nem volt nagyobb visszhangja, de ennek ellenére 1918. december 11-én kikiáltotta a Kelet Szlovákiai Köztársaságot. Szlovákiai elfoglalása után Budapestre emigrált. Itt Bulissa mellett a dr. Szviezsényi Zoltán vezette Nemzeti kisebbségek Minisztériuma szlovák szakosztályán dolgozott. Tevékenységük célját a „tót főosztály" 1920. évi működési jelentéséből ismerhetjük meg: „... céljának tekintette, hogy a magyar kormány informatív szerve legyen a tótság ügyével összefüggő kérdésekben, s a magyar kormány politikájának irányát minden lehető módon érvényesítse elsősorban a megszállott területek tót lakossága körében. Működésének vezéreszméje Magyarország területi integritásának minél előbbi helyreállítása, s tót föld visszacsatolásához szükséges morális előfeltételek megteremtése volt.... Működést három főcsoportra lehet felosztani, ú.m. 1. a megszállott területen, 2. a belföldön, 3. a külföldön kifejtett tevékenységre. I. A megszállott területen mindjárt működésünk kezdetén megbízható szervezetek kiépítésére törekedtünk, hogy ezeket a szervezeteket alkalmas időpontban a hadvezetőség rendelkezésére bocsájthassuk. Megvannak az exponenseink a Felvidék majd minden nevezetesebb városában, sőt községében, akik a közhangulat irányításában tevékeny részt vesznek, s a tót főosztályt a felvidéki mozgalmak minden fázisáról idejében értesítik, viszont a mi utasításainkat, küldeményeinket gyorsan és megbízhatóan eljuttatják rendeltetési helyükre. Különös gonddal keressük az összeköttetést és a kapcsolatot azokkal a vezérférfiakkai és társadalmi, de főként politikai szervezetekkel, akiknek és amelyeknek a nép szélesebb rétegeire van befolyásuk. Eltekintve a magánérdekből csehofil vezérektől, igen súlyos nevű tót politikusokkal hoztuk létre a közvetlenebb kapcsolatot... (A beszámoló további része a kérdés érzékenységére utal. Példaként a szlovákság körében elismert Jehlicska Ferenc esetét emeli ki, akit sikerült az „ügynek" megnyerni, de később az illetékesek közönye és meg nem értése miatt Lengyelországba távozott, ahol a tót-lengyel megértést kezdte hirdetni - P. J.) A politikai pártok közül összeköttetést tartunk fenn a felvidéki tótság és általában a keresztény Felvidék legbefolyásosabb két pártjával a Hlinka-féle tót nép párttal és a keresztény szocialista pártokkal... Vannak őrszemeink a felvidéki mérsékeltebb szocialista pártokban is, sőt a kassai és pozsonyi zsidóság képviselői is folytatnak tárgyalásokat a zsidóság várható kilátásairól a magyar uralom visszatérése esetén ... //