Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Történelem - Zólyomi József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről
adatot találtunk arra a szokásra, hogy a molnárok az őrlésre várakozóknak malomkalácsot sütöttek. Ennek szemléltetésére egy 1854-ben felvett jegyzőkönyvből idézünk/ 15) „Jausa Márton molnár, lakik Zahorán, múlt éjjel a Szelestyéni malomba őrlés alkalmával malom kalácsot sütött az őrlésre várakozók és gyermekei részére. Kati József zsélyi születésű, jelenleg ifj. Piatrik János szolgája, a nélkül, hogy lett volna valami elfoglaltsága, a malomba meg jött, és a sült kalácsokból minden engedelem nélkül vette volna. Ezt látván Jausa Márton molnár, a kalácsot fogyasztani tiltotta, a kalács sütő vassal fenyegette, hogyha többet szedend azokból. Mire a vádlott Kati József Jausával összekapott, egymást verték. Sztrhár János zahorai bíró a verekedőket szét kergette." c. Ingyen végzett ácsmunka A molnárok kötelesek voltak, a tulajdonosok által meghatározott mennyiségben, ingyen napszám munkát végezni. A „faragónapszám", „fejszés napok," „ácsnapszám" nagysága a malom jövedelmezőségétől függött. A folyamatosan működő pöstényi vízimalom bérlője évente 300 nap ingyen ácsmunkát végzett a malom tulajdonosának/ 16) A Pető pusztai malom bérlője 100 munkanapot dolgozott ingyen a község épületeinél. Bekény János Nagyhalápon lévő malmának bérlőjétől csupán 80 nap ácsmunkát kért, megjegyezvén, hogy „az urasági munkák sokszor egy fél nap, hol egy óra, hol két-három hétig is eltartanak." A felsőtoldi molnártól 60 fejszés napokat követelt a malom tulajdonosa, melyeket a maga kenyerén kellett ledolgoznia. Heréden a közbirtokosság tulajdonában lévő malom bérlőjétől 50 „molnár napszámot" kértek, de köteles volt a faluban elhunytak koporsóit ingyen elkészíteni. A koporsók ingyen készítése Rimócon és Lócon is a molnár kötelessége volt. Losoncon a városi malom bérlője a 100 munkanapot naponként 24 krajcár befizetésével válthatta meg. Losonc-Apátfalván a „napkeltétől napszálltáig" végzendő 100 ácsnapszámot 50 ezüst forintért lehetett megváltani. A kékkői alsójárásbeli (Nógrád, Jenő, Tolmács községek) molnárok az 1791. és 1792. esztendőben az alábbi ingyenmunkát végezték: 1. A tolmácsi határban két híd készítése, 2. A kovácsi hídnál két hétig dolgoztak, 3. Nagyorosziban lóiskolát, istállónak padlózását és kútnak tetejét készítették, 4. Jenőn a vármegye házánál az istállót újra padlózták, 5. Feketevízen, egy új helyen felállított kisebb hídon három hétig dolgoztak, 6. Vadkerten a vármegye házánál az istálló padlózatának, a kert rovás kerítésének elkészítésére négy hetet fordítottak, 7. A kapáskúti hidakhoz szükséges fa kivágása a jenői erdőben öt hetet, a fák kifaragása, a hidak összeállítása négy hónapot vett igénybe, 8. A Lőrinc pusztán felállított hídhoz szükséges fa kitermelésén a nagyoroszi erdőben két hétig, a híd összeállításán négy hónapig dolgoztak, 9. A nagyoroszi vármegye házánál három hétig dolgoztak, 10. Feketevízi hidaknál végzett munka két hétig tartott/ 17) Az ingyen végzett munkák napjainak száma nagyon eltérő volt, összefüggött a malom jövedelmezőségével. A pöstényi malom tulajdonosa 325 kila felesbúzát kapott a molnártól, aki még 175 napot volt köteles ingyen dolgozni. Felsőtoldon a bérleti díj egy évre 50 kila tiszta búza és 60 fejszés nap volt. A szécsényi járásban, 1832-ben, részletes összeírást készítettek a molnárok ingyen végzett ácsmunkáinak számáról. A táblázatból meg tudhatjuk, hogy hány molnárt köteleztek 12, 30, 60 stb. nap ingyen munkára. 118
