Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Puntigán József: Dokumentumok az országváltás idejéből

s oly tótajkú községekben, melyek már évszázadokkal előtt községi életet éltek, az 1715 évi népszámlálás még ugyanannyi magyar, mint tót családot írt össze. Az 1910 évi népszámlálás Nógrádvármegye lakosságában mindössze 22 és 1/2 % tótot talált, de e tótok sem voltak a nemzeti állameszmének soha ellenségei, hanem jó és hűséges testvérei a vármegye színmagyar lakosságának. A vármegye sem tett különbséget különböző anyanyelvű lakosai között. Munkájának gondosságát a rendelkezésre álló kultúreszközök áldását a magyar s a tót lakosságra egyaránt terjesztette ki.... A közalkalmazottak között a tót nép gyermekei éppen olyan számban nyertek elhelyezést és biztos kenyeret, mint a vármegyei magyarság fiai. ... a vármegye területén letelepedett pánszláv izgatók akna munkája sem volt képes a tót népet szűkebb hazájától, a vármegyétől elidegeníteni. A vármegye házát még ma is, a legnagyobb szigorral végrehajtott határzár daczára felkeresi az elszakított tót falvak lakossága és elkeseredve panaszolja az általa soha nem óhajtott, az erőszakosan feléje tolakodott cseh uralom visszaéléseit, durva és igazságtalan bánásmódját, lelketlen és a tótokat nemzeti önérzetükben megalázó modorát. Mikor a cseh megszálló csapatok közeledésének híre jött, a tót falvak egymás után tiltakoztak a megszállás gondolata ellen, Losoncz városban pedig a lakosok az akkori forradalom izgalmai közepette sem feledkezett meg arról, hogy bár teljesen le volt fegyverezve, tiltakozó szavát hallassa. A megszállás mégis megtörtént. Sőt a csehek elbizakodottságukban annyira mentek, hogy színmagyar vidékekre is kiterjeszkedtek, s nyíltan hirdették, hogy az Ipoly folyón átlépve Váczig szállják meg a vármegye területét. Végre is az elkeseredett Ipoly menti lakosság s ezek között elsősorban Balassagyarmat lakossága fegyverrel verte ki a betolakodott cseheket s visszaszorította azokat az Ipoly folyó túlsó oldalára. ...A csehek ezidőszerint a vármegyének egy virágzó városát és 118 községét szállották meg, mely községekből pedig 43 magyar. A vármegyének 96648 lakosa került cseh rabiga alá és ebből 43377 a magyar, vagyis a megszállott részek lakosságának 44%-a. ... A megszálló cseh csapatok nyomában jövő hivatalnokok első ténykedése volt, hogy kiirtassanak minden kultúrát, amely a magyar államra emlékeztetett. Szigorít parancsok tiltották el a magyar nyelvnek tanítását. S e paranccsal szembe szállott a tótság sok közönsége és a jelenlevő cseh katonai erő fenyegető magatartása daczára mondta ki a képviselőtestületében azt, hogy a magyar nyelvet gyermekeinek iskolájában továbbra is tanítani akarja. ... A magyar állam nem űzött a gyáripar támogatása terén nemzetiségi politikát. Gyárak létesítését ottan támogatta, ahol a gyáralapításnak feltételei megvoltak. Ennek köszönhető, hogy ma Nógrád vármegye gyárvidékét a csehek szállották meg. .. hogy a magyar kézben maradt vidékek gyapjú termelése kufárok, árucsempészek kezére kerül, a tótság cserépipara pedig pangásnak indul azon egyszerű okokból, mert ipartermékét értékesíteni nem tudja. ... Az Ipoly mentén levő magyar falvakban megszokott, mindennapi kép az, midőn testvér, anya, gyermek őrsök által elzárt hídnak két végéről tud egymással váltani pár vigasztaló szót. Losoncz városában 10000 lelket meghaladó magyarság van teljesen elnyomva. Egyesületeit megszüntették, utczáin a magyar felírásokat eltüntették, emlékeit, szobrait ledöntötték, sőt lapjuk megjelenését is betiltották, pusztán azon indokokból, mert a nyakukra helyezett rendszer egyik nagyszabású visszaélését leleplezte. Hangsúlyozták, hogy Magyarország megcsonkítása nem csak a magyar nemzetre, hanem az elszakíttatásra ítélt területeken élő nem magyar ajkú lakosság részére is káros, mert „iparilag erősen fejlett idegen nemzet kihasználandó gyarmatává süllyeszti földjüket." A múltban nem a faj magyarság volt az, aki a nem magyar ajkú honfitársaktól a türelmetlenség vádját kiválthatta. Bíztak abban, hogy a megye északi felét lakó „tót testvérek" vonzalma függetlenül attól, hogy azt amit a „megszálló impérium bármely mesterkedéssel" igyekszik meghamisítani „ma is a miénk".

(3) A Bizottság meggyőződése, hogy csak a „hazug szó, lopva, titokban lappangó besúgások, célzatosan terjesztett rágalmak voltak képesek a békebizottságok elöl a valós képet eltakarni.,.".

(4) A első szerveződések közé tartozott az ún. Bulissa akció, amely dr. Bulissa Károly, eperjesi ügyvéd nevéhez kötődik, aki a Külügyminisztérium által támogatott Szlovák Központi Iroda élén állt. Tisztségét azért kapta meg, mert szlovák származású volt. Az iroda fő célja egy Szlovákiában kitörő 10