Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Vágvölgyiné Bene Orsolya: Békepártiak önmagukról

tében erre nem volt szükség. A Habsburgoknak tulajdonítani a többszöri békeajánlat-tételét több mint képmutatás! Ez nem más, mint a tények meghamisítására épülő önmanipuláció, és érvrendszerének egyik fő alapeleme. Ez a példa is jól mutatja a békepárti ideológiagyártás természetét. És miben látták a nem békepárti kortársak a Békepárt célját? A legkorábban Görgey emlékirata jelent meg, s ebben azt olvashatjuk, hogy Görgey Kossuth beszámolója alapján először úgy hitte, a békepárti képviselők olyan országgyűlési határozat meghozatalát tűzték ki célul, melyben kimondanák, hogy az ország kegyelemre adja meg magát Windischgrätz hercegnek. A kegyelemre való megadás csak Görgeynél jelenik meg, de úgy, mintha Kossuth e téren szándékosan vezette volna félre őt. A kortársak nem veszik át ezt a gondolatot, sőt Irányi Dániel az összes emlékirat megjelenését megelőzően ír a Békepárt 48-as alaphoz való ragaszkodásáról. Ugyanakkor azt is reálisan látta, hogy ez csak illúziókergetés és nem reálpolitika volt, mert Ausztria számítva Oroszország támogatására, nem fogadta el a 48-as alapon való békekötést, amit Magyarország 1849. január legelején felajánlott. Ugyancsak elveti azt a nézetet, miszerint ha lemondunk az önálló had- és pénzügyről, békét köthetnénk, hisz a két legfontosabb tárca elvesztése után milyen garanciákat adhatott volna a maradékot illetően a bécsi udvar? Ráadásul semmi biztosíték nem volt arra nézve, hogy az engedmények megtétele után a véráldozat elkerülhető. Érdekes, hogy Horváth Mihály nagy összefoglalásában nem részletezi a 48-as törvényekhez való ragaszkodás elvét. Madarász József szerint a békepárti képviselők februárban az ország függetlenségének kivívását gátolni igyekeztek, bár nyíltan nem szervezték magukat. Márciusban pedig semmi esetre sem akartak 48 vívmányán túlmenni, és győzelem esetén is fenn akarták tartani az osztrák császári ház örökösödési jogát. Valójában a debreceni parlamentben - a radikális flamingók ki csoportját kivéve - senki nem gondolt 1849 tavaszán a Habsburgokkal való végleges szakításra. A békés kiegyenlítésről ugyan már régen nem volt szó, de Magyarország jövőjét a győzelem után is a Habsburg birodalmon belül képzelték el - egészen április 14-éig. Táncsics csak annyit ír a Békepárt törekvéseiről, hogy a harc megszűntét óhajtják, és hajlandóságot mutatnak a béke megkötésére. Politikájukat nyíltan nem hirdették, nehogy pártszakadást eredményezzenek. Miféle párt szakadására gondolt Táncsics? A Békepártra aligha, a radikálisok is jól ismerték az ellenpárt nézeteit, a sehová nem tartozó többség pedig nem tekinthető pártnak, és szakadásuk sem valószínű. Ezért feltételezhető, hogy Táncsics ezzel a mondatával a szabadságharc és a kormány mögött álló tömegbázis meghasonlására célzott. Batthyány Kázmér szerint a Békepárt célja Kossuth megbuktatása és az osztrák udvarral való egyezkedés volt. Hogy ez utóbbit milyen alapon képzelték el, nem szól semmit. A békepártiak mindvégig kitartanak amellett, hogy a béke csak az áprilisi törvények megtartásával valósulhat meg. Ez nagyon szép gondolat, egyedüli hibája csak az, hogy figyelmen kívül hagyta a valóságot: a Habsburgoknak eszükbe sem jutott ezen az alapon kiegyezni! Ezért válik - ahogy Irányi találóan meg is jegyezte - illúzióvá ez a békepolitika. A Békepárt első szárnypróbálgatásai Debrecenben A küldöttség elment Windischgrätzhez, és az országgyűlés is szedelőzködni kezdett, hogy áttegye székhelyét Debrecenbe. Hunfalvy szerint több követ nem is akart elmenni, részint mert a „túlságoskodó pártnak" nem akart törvényesítője lenni, részint pedig mert nem volt kedve útra kelni a vad hidegben. Ennek ellenére a békepártiakként számon tartott képviselők nagy része útra kelt a szabadságharc fővárosába. A visszatekintő Kazinczy hat pontban sorolja fel átköltözésének okait, köztük a birtokféltést, a pesti néptől való félelmet említi, valamint hogy bízott a békekövetség sikerében, és biztos volt a béke gyors megkötésében. Célja volt „a leriasztott mérséklő'elemek összevonása által lehetőleg paralysálni, s végre a Madarász-clique megsemmisítését... bármi áron merényleni ügyekvendik".

( } Kazinczy védirata szerint a Békepárt nem sokat tehetett Debrecenben, mert Madarász szemmel tartot105