Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Vágvölgyiné Bene Orsolya: Békepártiak önmagukról

1849 nyarán a hadiszerencse fordultával pedig még kevesebb esély nyílott egy esetleges béke megkötésére. A parlamentnek újra menekülnie kellett. Majd mikor a katasztrófa bekövetkezett, és a fegyverletétel elkerülhetetlenné vált, Magyarország első népképviseleti országgyűlése is feloszlott. Az alábbiakban tekintsük át egy kicsit közelebbről, hogyan vélekedtek a Békepártról maguk a békepártiak. Az öndefiníció forrásai A Békepárt legismertebb alakjai Kovács Lajos, Kazinczy Gábor, Hunfalvy Pál, Kemény Zsigmond, Nyáry Pál és Jókai Mór voltak. Visszaemlékezéseiket eltérő időben írták, ennek megfelelően ugyanazokra az eseményekre eltérően emlékeznek. Legkorábban Hunfalvy Pál naplója íródott.

(I) A napló műfajának megfelelően nem utólag készült, hanem az eseményekkel egy időben jegyezte le érzéseit, benyomásait, véleményét. Naplóját magának írta, ezért nem kételkedhetünk sorai őszinteségében, de ebből kifolyólag nem is konfrontálódik senkivel, álláspontját nem kell megvédenie. A Napló teljes terjedelmében csak 1986-ban jelent meg, igaz egyes részletei már 1888-tól ismerté váltak. A szabadságharc leverését követően 1850-ben két munka is íródott: Kazinczy Gábor és Jókai Mór visszaemlékezése. Kazinczy Zemplén megye követe és a Békepárt meghatározó szerepet játszó tagja volt. A szabadságharc kudarcát követően letartóztatták, de szabadlábon védekezhetett. Védekezésének részét képezte az 1850 februárjában megírt védirata

(2)

, melynek már címe is mutatja - Szerepem a forradalomban -, hogy nem teljes hitelű forrásanyagról van szó, mert fő célja a Békepárt és saját tevékenységének felnagyítása vagy lebecsülése. A védirat meggyőzte bíráit, mert Kazinczyt 1850. július 30-án felmentették. Ez a visszaemlékezés 1884-ben jelent meg nyomtatásban. Jókai szintén 1850-ben vetette papírra emlékeir \ de az ő sorait kortársai közül nyomtatásban senki nem olvashatta, mert azt először csak 1980-ban jelentették meg. így kortársai az abban foglaltakat se megerősíteni, se megcáfolni nem tudták. Az 1850-es évek elején íródott Kemény Zsigmond két röpirata

(4) (1850 és 1851) és visszaemlékezése is. Ez utóbbiból csak 1883-ban jelentek meg részletek Beksics Gusztáv jóvoltából*- '. A visszaemlékezés teljes terjedelmében ma sem ismert, így a Beksics, majd 1907-ben Gyulai Pál

(6) által újra közölt részletekkel kell a kutatónak megelégednie. Igaz, a válogatás során olyan részletek maradtak fenn, melyekben sok vonatkozásban részletesen olvashatunk a Békepártról. Beksics ugyanis a részletek válogatásakor „Kemény és pártjának, a békepártnak, Kossuth ellenében kifejtett harczára és Kemény állásának megjelölésére"

(7) szorítkozott. Beksics az emlékiratot a Békepárt védiratának nevezi, mert sorai tetteinek igazolását és a kudarc Kossuthra hárítását célozzák. Védirat ugyan, de nem az ellenpárt és Kossuth ellen intézett vádirat, mert bár Kossuthtal szemben ellenszenvvel viseltethetett, barátait menteni igyekszik. A békepártról kialakított képet nemcsak a békepártiak, hanem a nem békepárti kortársak is alakították. A kortársi visszaemlékezések közül Görgey Artúr, Klapka György Batthyány Kázmér, Vukovics Sebő és Táncsics Mihály írásait vettem górcső alá, míg a történetírások közül Horváth Mihály és Irányi Dániel köteteit használtam. A legkorábban Görgey emlékirata jelent meg Lipcsében 1852-ben, igaz németül. Magyar nyelven csak 1911 óta olvasható.

(8) Klapka első visszaemlékezésével megelőzte ugyan Görgeyt, mert emlékiratának első változata 1850-ben Londonban, második 1851-ben Lipcsében jelent meg, de én az 1886-ban megjelent harmadik változatot használtam* '. Katona Tamás szerint Klapka első emlékiratában még Görgey-párti, a másodikban már közeledik Kossuthoz, és gyakran igazságtalan Görgeyvel szemben, míg a harmadik változatban újra elfogulatlanul ír Görgeyről, de saját szerepén is sokat szépít. 1859-60-ban Párizsban és franciául jelent meg az első történetírásnak számító kétkötetes munka Irányi Dániel tollából

10)

. Irányi 1855-ben látott munkához, de szerzőtársa, Charles-Louis Chassin késlekedése miatt csak 1859-ben jelenhetett meg az első kötet. Irányi felhasználta Görgey, Klapka és má99