Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Közlemények - Bozó Gyula: 1956 egyetemista szemmel

XXIV. KÖTET A NOGRAD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 2000 KÖZLEMÉNYEK MITTEILUNGEN 1956 egyetemista szemmel Bozó Gyula Bevezető A személyes élmény máig ható, semmivel nem pótolható varázsa, a saját feljegyzés, a megőrző emlékezet, valamint az egyetemista és kollégista társakkal folytatott akkori és későbbi beszélgetések ténymegállapító és kontrolláló tartalma - ezek a forrásai az írásnak. A szerző nem naplót vezetett a szó igazi értelmében, hanem csak a maga kedvére firkálgatott kockás füzetébe. Leírta a gondolatokat, érzéseket, hangulatokat, párbeszédeket, és főként az eseményeket. Azokat, amelyeket leírásra, feljegyzésre, megörökítésre érdemesnek ítélt. Kitörölhetetlenül beléje rögződtek az akkori tapasztalatok, mondatok, kifejezések. Nem csoda, mindössze 19 éves volt. Éppen hogy megismerkedett Budapesttel, s máris belecsöppent az újkori magyar történelem talán legfontosabb eseményének kellős közepébe. A következő tények és epizódok közreadója nem szándékozik mást tenni, mint. a vele és társaival történteket tovább adni, és az akkori életének színterét, az Eötvös Kollégiumot (ahol lakott) és az egyetemet (ahol tanult) tőle telhetően megrajzolni, bemutatni. S 1956 történéseinek úgynevezett „hétköznapjait" megismertetni, mivel meggyőződése, hogy a hétköznapok éppoly fontosak, mint a nagy horderejű fejlemények. Előnyben részesítve a tárgyszerűséget, az objektivitást és a pontosságot... A „Napló" 1956. október 23-ától 1957. elejéig kíséri figyelemmel a folyamatokat és rögzíti saját sorsának alakulását 1957 elejéig, amikor, újra indult a tanítás az egyetemen. Október 23. (kedd) Délelőtt az egyetemem. Várakozó hangulat, és nem kis feszültség. Merthogy a délutánt várja mindenki. A körülmények viszonylag nyugodtak, zavaró tényezők nem jelentkeznek, hatalom helyzetével nem nagyon foglalkozik senki. Az egyetemisták nem tudhatnak arról, mekkora a huzavona az Akadémiai pártközpontban. Piros László belügyminiszter, ugyanis nem tudja eldönteni, mit tegyen. Engedélyezze-e, avagy betiltsa a tüntetést. Az egyetemi ifjúság ezen a napon mindenekelőtt a testvéri népnek tartott lengyelekkel kívánt szolidáris lenni. A nyáron Poznanban történtek jelentették számukra a követendő példát. „Függetlenség, szabadság, Lengyel-magyar barátság!" Tíz órakor küldött a műszaki egyetemről. Halkan kopog, majd belép oda, ahol a professzor előadását tartotta, a VIII-as terembe. Nekik, a másodéves magyar-történelem szakos hallgatóknak. 181