Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Történelem - Tóth Tamás: A városfejlődés két útja Nógrád megyében: Balassagyarmat és Losonc a XIX-XX. század fordulóján I.

vételt, de Balassagyarmat esetében ezzel nem kell számolnunk, mivel ebben az évben nem került sor kölcsön felvételére. Bevételek főösszege és néhány eleme bevételek ingatlanokból üzemekből és tőkék és kamata közjogi és főösszege jogokból közigazgatási /rendes/ bevételek 0 4A közjogi és közigazgatási bevételek (adók, államsegély, végrehajtási-, intési díjak) mindkét településen a legjelentősebbek közé tartoztak (Losoncon az egyéb bevételek rovatában szereplő laktanya utáni jövedelem szorítja a második helyre - ez a diagrammon nem szerepel, mert a községi háztartási statisztika nem közöl vele párhuzamba állítható adatot). A megyeszékhely 83 300 koronája és Losonc 110 554 koronája összes rendes bevételeiknek 50 illetve 22%-át adta. Ennek a bevételi forrásnak a legfontosabb adóneme a községi pótadó illetve a városi háziadó volt. Ha megnézzük a diagrammon a pótadó, városoknál háziadó százalékának változását, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy a losonci adókulcs mérsékeltebb volt - ebben a tekintetben csak az évtized végén történt kiegyenlítődés. A pótadó nagyságát meghatározó állami adóalap viszont Losoncon végig jóval magasabb, a gyarmatinak több mint másfélszerese. A gyarmati adókulcs már tartalmazza az iskolai adót is - ami 5%-os volt - a losonciak élve a törvény adta lehetőséggel népiskolai adót vetettek ki (1901: 6990 K, 1910: 8910 K). így állhatott elő az a helyzet, hogy bár a megyeszékhelyen magasabb volt a pótadó százalék, mégis Losoncnak volt nagyobb a bevétele. Pótadó százalék 1901-1910 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 70