Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Közlemények - Soltiné Késmárky Dóra, Késmárky Mátyás, Késmárky István: A Nógrád megyei Késmárky család krónikája

XXIV. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2000 KÖZLEMÉNYEK MITTEILUNGEN A Nógrád megyei Késmárky család krónikája Soltíné Késmárky Dóra - Késmárky Mátyás - Késmárky István A Késmárky család első „monográfiáját" tudomásunk szerint Soltiné Késmárky Dóra készítette el 1981-ben „Családfák és családi krónika" címmel. A mintegy 80 oldalas, írógéppel, körülbelül egy tucat példányban, a szűkebb család használatára készített mű célja a családi hagyomány, a genealógiai szakirodalom családra vonatkozó utalásainak és saját, idősebb családtagokkal kapcsolatos gyerekkori élményeinek összefoglalása volt. Ez utóbbiakból azokat az általa „csacska meséknek" nevezett történeteket írta le, melyeket generációja egyik legidősebb élő tagjaként - akkoriban volt 70 éves - már csak ő ismerhetett (a rokon Domonkos, Zakó, Vojnits, Vissy és más családokról, a Szabadságharcban résztvett Zakó István alezredes és lányainak sorsáról, stb.). Ezt az első lépést követte még a 80-as évek elején Késmárky Mátyás kutatása, aki feldolgozta az öszszes sükösdi, kalocsai és bajai (szentistváni és belvárosi) anyakönyvek Késmárky családra vonatkozó adatait. E cikk alapját az ő általuk végzett, két szálon folyó őskutatás eredményeinek egyesítése képezi. Azóta Fajszon, Vácon is találtunk, illetve Berhidáról is kaptunk (Szluha Mártontól) újabb anyakönyvi adatokat, valamint sikerült megtalálni további levéltári nemességigazolási dokumentumokat (sajnos nem mindet). Az összeállított „családi adatbázis" egyes leányágakkal és házastársakkal együtt jóval több, mint 3400 személy adatait tartalmazza a XVII. század közepétől. A harmadik társszerző 1997-ben kapcsolódott a kutatásba egy eleinte mechanikusnak látszó szerkesztői feladat elvállalása révén, mivel időszerűvé vált az „első kiadás" és az azóta összegyűjtött adatok „egységes szerkezetbe" foglalása. A „második kiadás" a szövegszerkesztés adta előnyökön túl néhány további probléma megoldása révén talán tényleg hozzájárult egy jobb szintézishez. A kötet két memoár jellegű fejezettel és betűrendes névmutatóval is kibővült. Természetesen előre kell bocsátanunk, hogy a kutatás a krónika jelen állapotában sem befejezett. Bizonytalanságok, adathiányok itt-ott még mindig vannak és felbukkanhatnak további, ismeretlen személyek adatai, akiket nem tudunk beilleszteni a családfába. További kutatásra tehát szükség van! E cikk célja elsősorban a genealógiai szakirodalomban megjelent, kutatásunk során feltárt, Késmárky (Literáti avagy Deák) családdal kapcsolatos tévedések helyreigazítása. Eredményeink illusztrálására közöljük a családfa egyszerűsített, a XIX. század elejéig érő részét. Mivel Kempelen Béla kivételével az összes ismert genealógus szerző egyetlen családról írt, az első kiadás hallgatólagos feltételezése az „egy nemességszerző, egy család" volt. Emiatt korábban el is siklottunk Kempelen véleménye fölött [9], aki „legközelebb járva a valósághoz" az alábbi Késmárky családokról tudott (Késmárky Zsófi unokahúgunk ezek közül két család armálisát is megtalálta a Lőcsei Levéltárban): 171