Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

titulusát Sarlós Boldogasszonyra módosították. Mezőtárkányban oltár esetében figyelhetünk meg hasonló változást. 1906-ban a mellékoltár Szent István képét Mária mennybemenetelére cserélték/

72

' Szűz Máriának, mint Magyarország Védőasszonyának különféle ikonográfiájú ábrázolásai voltak, megjelenítése a XVIII. századig nem különült el. Magyarok Nagyasszonya lehetséges középkori ábrázolásaihoz fogódzót jelent Heltai Gáspár XVI. század derekán írott, Szent István országfelajánlásáról szóló - már hivatkozott - idézete, melyben államalapítónk ezt mondja: „És ha valami veszedelem akarna jőni reátok, [Szűz Mária] az ő palástyával befedezi és megoltalmazza Magyarországot, mert ő a Patrona Hungáriáé." Ilyen Köpönyeges Mária ábrázolást találunk Nógrádsáp XV században épült templomának szentélybeli freskóján a XV-XVI. századból, és Maconka templomában a XIII-XIV. századból. Mint jeleztük, a török felett aratott és a Boldogságos Szűznek tulajdonított zentai győzelem előzményeként Pócs község templomában - a korabeli felfogás szerint - a Szent Szűz könnyeit hullatta a magyar népért és annak felszabadulásáért. A több helyen előforduló Szűzanya-képek könnyezését is a népe iránti szeretet és irgalom jelének, illetve a magyarság veszedelmén való epekedésnek tartotta a hívő magyar lélek. A nagyszombati (Trnava, Szk.) könnyező Szűzanya, a helyi hagyomány szerint a teljes vereséggel végződött 1663. évi véres párkányi csata magyar áldozataiért könnyezett először, és ábrázolásai ilyenként értelmezhetőek Patrona Hungariae-ként. A török alóli felszabadulás után palócföldi kedveltségét mutatja, hogy mása ismeretes Gyöngyöstarjánból (Heves m.), Gyöngyösről és Jászberényből táblakép formájában; Litkéről (Nógrád m.) szentélybeli falfestményként, Szarvasgedéről (Nógrád m.) pedig hordozható kép változatban (7. kép).

(73) Magyarok Nagyasszonya ábrázolását megtaláljuk a legtöbb Szent István király oltalmába helyezett templom főoltárán, melyek száma Nógrád-Heves térségében 14 (az összes katolikus templom 6 %-a). így Erdőkövesd (Heves m.) 1750. körüli főoltárképén magyar „csákóra vágott" dolmányban térdel az ősz szakálas Szent István király, a felhőgomolyon lebegő, angyalokkal övezett Magyarország Nagyasszonya és a karján fickándozó Istengyermek előtt. Jobbról négy föveges, bajuszos kuruc vitéz, elöl veres nadrágban, sárga csizmában, kék mentében kettős keresztet tartó kardos kuruc, feltehetően a donátor alakja, balról az ovális magyar címert tartó, magyar viseletű ifjú Szt. Imre. Más titulusú templomokban is a máriás történelem illetve történelemszemlélet egyfajta öszszegzéseként figyelemreméltóak a következő képek. Ipolyvece (Nógrád m.) Mindenszentek titulusú templomának XIX. szá7. kép: A XVEIT. sz. második felében készült hordozható kép a nagyszombati könnyező Szűzanya képével. 128