Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön
zad első feléből származó oltárképén, melyen Szent István fölajánlja a koronát, jobbról Szent László és Hunyadi János a nagy pogányverők, balról Szent Imre és Szent Erzsébet magyar viseletben. A szlovák újratelepítésű Nógrád község Nagyboldogasszony templomának XVIII. századból való jobb oldali mellékoltárképén Szent István, László, Imre, Erzsébet és Boldog Salamon ajánlja föl a koronát mennybéli Pátrónánknak. Egy másik jellegzetes, 1800 körül készült és Gyöngyöspatáról (Heves m.) az egri papi szemináriumba került fali olajképen angyalos magyar címerrel ékített talapzaton koronázási jelvények láthatók. Körülöttük Szent István, Szent László és Szent Imre díszes brokát öltözékben térdel a mennyei szférákból előtűnő Szűzanya és a gyermek Jézus előtt. Háttérben Gyöngyöspata vára, alatta a magyarok török ellen vívott csatája. A festmény egybevetíti a török háború kronologikus idejét a mennyei pártfogók szent időbeliségével. A ténytörténet szerint ugyan Szent László nem élt Szent István és Szent Imre korában, és egyikőjük sem voltjelen Szűz Mária földi életében. De a szent időbeliségben egymásra vetül a magyar szent királyok élete, és mintegy a magyar háromkirályokként együtt ajánlják föl a koronát a Boldogasszonynak és a megváltó Kisdednek. Ez az a nemzeti mitikus idő, államiságunk misztikus kezdete, melynek túláradó malasztja a legnagyobb szükségben, a törökdúlás idején is oltalmat jelent a felajánlást elfogadó Patrona Hungáriáé által. Feldebrő Szent Márton temploma szentélyében is megtalálható az országfelajánlás fali képe. Oltárképek esetében - miként a templomtitulusoknál - szintén valószínűsíthető Magyarok Nagyasszonyát is megjelenítő nem identikus Mária-ábrázolás. Ilyen lehet Gyöngyös Szent Orbán templomának Assunta azaz Mária mennybemenetele főoltárképe, melynek két oldalán Szent István és Szent László szobra is látható. Hasonló összefüggés jelenik meg Tiszanána fő-, Verpelét mellékoltárán valamint Mátrafüred kápolnájában. Erdőtelek Szentkereszt főoltára oromzatán a Madonna, két oldalt szent királyaink tűnnek föl. (74) A barokk kori Regnum Marianum eszmekör szerint a magyar nép azért tudta történelmének minden megpróbáltatását, szenvedését átvészelni, és azért sikerült leráznia a török igát, mert a Magyarok Nagyasszonya, akinek Szent István fölajánlotta országát, nem feledkezett meg népéről. A megalázott és tönkretett országot a magyarság szintén Mária oltalma alatt és segítségével volt képes visszahelyezni régi nagyságába és dicsőségébe. Magyarok Nagyasszonyához kötődik az egyik jellegzetes palócföldi tárgytípus, a hordozható képeknek egy sajátos változata. A hordozható ábrázolások szerepe általánosságban is a palócföldi népi vallásosság oly fontos és bensőséges rétegéhez tartozik, hogy monografikus feldolgozása országos viszonylatban is a területünkhöz tartozó Mátra vidékéről készült.^ 75 ^ A Magyarok Nagyasszonya hordozható képek, hátoldalukon a Sasvári Piéta festményeivel, egri műhelyből származnak Mária Terézia korából, illetve néhány esetben a rákövetkező évtizedekből. A Heves megyei Abasár, Egerszalók, Markaz, Mezőtárkány, Vámosgyörk, Verpelét, némi módosítással Csány és Egerbakta valamint a Nógrád megyei Bércei Mária-képei (8-9. kép) hordozható faszekrényben állnak, rokokó faragású aranyozott fakerettel. A tört íves üvegezett képszekrényt négy C-alakú elemekből álló oszlop és rajta akantuszleveles, rózsabimbós, volutás baldachin fogja közre. A baldachin négy sarkán egy-egy XVI. Lajos stílusú váza látható, alatta rózsafürtös faragvány, a csúcson úrmutató formájú Jézus, illetve Mária monogram sugaras dicsfénnyel körülvéve, ékkövekkel díszítve. A Patrona Hungáriáé XVIII. századi magyar főrangú viseletben ül trónján, csipkés, szalagcsokros ingvállban, fűzött derékkal, piros bélésű kék palástban. Szoknyáján elszórt rózsaszálas minta. Balján a gyermek Jézus, jobbjában jogar, fején a stilizált magyar Szent Korona van csillagnimbusszal övezve. Több ábrázolás alsó sarkában a magyar címer látható. Az egerszalóki képet „Csodatevő Máriá"-nak nevezik, és nagyrészt a többi ábrázolást is fogadalmi vonatkozású, applikált plasztikus díszek, fémkoronák jogar, Jézus Szentséges, Mária Szeplőtelen Szíve ékítik, melyek mutatják, hogy a festmény a helyi faluközösség számára kegyképi rangra emelkedett. Az egerszalóki képet az ottani búcsújáró hely funkciójának megfelelően még további fém fogadalmi tárgyak és menyasszonyi koszorúk is körülveszik. Csányban maga a hordozható kép is egyértelműen fogadalmi emlék, melyet a festmény alján levő „Ex voto" felirat mutat. A hátoldali Sasvári Piéta kegyképmásolatán is a magyar Szent Korona stilizált mása látható Márián és Jézuson egyaránt, melyet Egerszalókon applikált ékköves fémkoronákkal még újrakoronáztak. Bérceién a hordozható képpáros sasvári oldala egész évben a fal felé helyezve állott, és nagyböjt idejé129
