Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

mi megjelenését követően kerülhetett sor 1896-tól. Karancslapujtő középkori egyháza Szűz Mária születése tiszteletére épült, amelyet 1895-ben lebontottak. Az új templom a következő, millenniumi évben létesült és azt ekkor, térségünkben először ajánlották kifejezetten Magyarok Nagyasszonya oltalmába. Jelentős ösztönzést adhatott a magyarság trianoni országvesztése. Balassagyarmat szomszédságában, a vegyes nemzetiségű és felekezetű, szlovák-magyar lakosságú Ipolyszögön 1923-ban helyezték el a katolikus templom alapkövét és 1926-ban szentelték föl korona-felajánlási oltárképpel, miként Mátraszelén is 1935-ben. Somoskőújfalu temploma a XVIII. század végén épült Szent Miklós tiszteletére. E titulust Magyarok Nagyasszonya címre változtatták 1935-ben, amikor a régi főoltárkép a kereszthajóba került, és azt Patrona Hungáriáé ábrázolás váltotta föl (6. kép). Készült egy ugyanilyen alakú és vélhetően azonos méretű korona-felajánlási festmény is, amely a kereszthajóban látható. A szomszédos Somoskőn máig sem létesítettek saját templomot, hanem Somoskőújfalu miséire járnak, és együtt tartják a „vendégséget" is Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október második vasárnapján. Zabar temploma a XIII. században épült Simon és Júdás tiszteletére, majd a XV. században csúcsíves stílusban átépítették. A templom homlokzatát 1932-ben megújították, bővítették az épületet, és ekkor kaphatta a Magyarok Nagyaszszonya címet. Ilinyben a korábbi templom felhőszakadás következtében összedőlt, a jelenlegit egy nemesi kúriából alakították ki 1946-ban, és helyezték Magyarok Nagyasszonya oltalmába. A legújabb, jelenlegi templomépítés szintén Védőasszonyunk tiszteletére valósul meg Mátra-keresztesen. Heves megyében is Pátrónánk tiszteletével függhetnek össze titulusváltozások, még a Magyarok Nagyasszonya ünnep deklarációját megelőző időből. A magyar szentek kultusza olvadt bele Pátrónánk különféle címeken való tiszteletébe. így Istenmezején az 1720 előtt ismeretlen időben épült Szent László templom helyett a XIX. század közepén létesült új templomot a Fájdalmas Anya tiszteletére szentelték. Markaz templomai a középkor óta Szent László oltalma alatt állottak, még harangját is lovagkirályunk tiszteletére szentelték. Az 1820-as években fölépült új templom titulusát változtatták a szeplőtelenül fogantatott Mária címére. Tarnaszentmária romokban heverő Szent István templomát úgy tették használhatóvá, hogy 6. kép: Az 1935-ben Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlott plébániatemplom főoltára, Somoskőújfalu. 127