Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

Szent István első királyunk, hogy meghala, Ez országot akkor Néked hadta vala, Hogy lennél gyámolítója, Mindenféle ellenségtül oltalmazója. Szentséges Szűz azért mostan kérünk, Esedezzél Szent Fiadnál miérettünk, Szánja meg mi veszedelmünk, Adjon, esendezz, békességes életet nekünk."

(32) A szellemi megnyilatkozások mellett tárgyi emlékek is szemléltetik a Magyarok Nagyasszonyakultuszt ebből az időből. Egy XVI. századi zománcdíszes násfán, nyakláncon viselt drágakővel kirakott arany ékszeren „Patrona Hungáriáé" felirat látható. Az egykori Pozsony vármegyei Vöröskőn épült Pálffy-várkastély XVII. századi portáléja fölé latin nyelvű fohász felirata került: „Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk"/

33) Egy 1609-es évszámot viselő kardon Szűz Mária áll országunk címere fölött, fején korona, bal karján a koronás Kisded, jobbjában a pedig a királyi pálca látható. Alatta a bajvívás sikerét szolgáló latin nyelvű felirat: „Mária, Isten Anyja, Magyarország Pátrónája, oltalmad alá menekülök."

(34

^ A török veszedelmen való felülkerekedést a Regnum Marianum felfogásával így összegezte a jezsuita Kopcsányi Márton: „Bizony nem a mi erőnknek, nem a mi sokaságunknak, nem a mi egyezésünknek tulajdoníthatjuk, hogy mi is el nem tapodtatánk, szabadságunk el nem vésztőnk (...) a mi kegyelmes Urunk magáért, az ő Szent Anyjáért és Szent Istvánért oltalmazta meg ezt a mi nyomorult hazánkat."^

35) Kopcsányi Márton és Csete István jezsuita prédikátorok harcos résztvevői a protestantizmust visszaszorító katolikus megújhodásnak. Pázmánnyal egyetemben hirdetői annak a gondolatnak, hogyha a magyarság visszatér Mária tiszteletéhez, ismét felvirágzik az ország. Szerintük Mária-tisztelő katolikusnak és jó hazafinak lenni egyet jelentett. Zrínyi Miklós a máriáslelkű költő és hadvezér, a csáktornyai erdőben a belgrádi pasa tízszerte nagyobb serege ellen aratott fényes győzelmét Mária csodálatos segítségének tulajdonította, s erről Lipót királynak írott jelentésében is hitet tett. Eszterházy Pál nádor a zalánkeméni győzelem után zarándoklatot szervezett Máriazellbe, kifejezetten a Magyarok Nagyasszonyához. A győzelemért hálaadásképpen ünnepélyesen körülhordozták azt a Mária képet, amit még Nagy Lajos ajándékozott a kegyhelynek. Magyarok Nagyasszonyába vetett bizodalmát szemlélteti közkedvelt imája: „Emlékezzél meg Istennek dicsőséges Anyja, Magyarok Nagyasszonya, Szentséges Szűz Mária! Emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében reád hagyott..." Az első magyarországi keletkezésű „Atlas Marianus", „Az egész világon levő Csudálatos Boldogságos Szűz Képeinek Röviden föl tet Eredeti" című, 1690-ben majd 1696-ban Nagyszombatban kiadott kegyhelytörténete kapcsolódott azokhoz a kisebb-nagyobb területek Mária-kegyképeit számba vevő munkákhoz, amelyek az ellenreformáció idején megújuló Mária-tisztelet keretében Európa katolikus területeit topografikus értelemben is Mária országaivá kívánták alakítani/

36

^ A török felett aratott és a Boldogságos Szűznek tulajdonított újabb győzelem a zentai csata volt. A korabeli felfogás szerint ennek előzményeként Pócs község templomában a Szent Szűz könnyeit hullatta a magyar népért és annak felszabadulásáért. Az eredmény a Délvidék teljes felszabadítása lett. A több helyen előforduló Szűzanya-képek könnyezését is a népe iránti szeretet és irgalom jelének, illetve a magyarság veszedelmén való szomorkodásnak tartotta a hívő magyar lélek.

(37) Lipót császár és király, akit mélyen megragadott királyi őseinek máriás lelkülete, a Szent Szűz által kiválasztott magyar királynak, Mária szolgájának vallotta magát, és az égi királynő segítségében bízva küldte seregét Mária országának fölszabadítására. Buda visszavétele után 1686-ban új templomot emelt Bécsben a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. Hasonlóan cselekedtek a magyar főrendek képviselői: Buda felszabadulásának örömére a Nádasdy család egész falat betöltő, stukkós remekművű 112