Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön
Emellett főleg a protestáns prédikátorok tevékenysége járult hozzá az immanens nemzeti identitás kibontakozásához, melynek jeleként a török ellenes küzdelmek és még inkább a Rákóczi-szabadságharc katonái egyre inkább a nemzetért hullatták vérüket. A kialakuló barokk kor szerette a nagyszerűt, a hatalmasat, a pompázatost. A nagy harc, amely az egyházszakadás nyomán szülte, erőt, tekintélyt és hatalmat kívánt. Azért az imádkozó áhítat a természetfeletti síkon is a hatalmasat, az uralkodót kereste, ami nagyban inspirálta a Regnum Mariánum gondolatkör kibontakozását. A barokk szemlélet Szent Istvánban a nagy királyt, mint Mária küldöttét és erényekkel felékesített hű alattvalóját látta. Prédikációkban ily módon bővül ki és kap nyomatékot a szent király korona felajánlása - barokk felfogással visszaadása is. A mitikussá vált történet korabeli interpretációja a tridentinumnak megfelelő aggályos precizitással, rekatolizációs hangnemben tudatja Mária közbenjáró szerepét az ország sorsának alakulásában. Az előadásba beleszövődik a barokk Regnum Mariánum államelméleti jelentősége is: Szent István tudván, hogy Mária által „vette angyali Koronáját, az apostoli névnek méltóságát, ellenségi sok győzedelmet, megszólítá halála előtt az egyházi és világi főrendeket és azt monda: ime, édes magyarim, kedves híveim, én már romlandó testemet leteszem, és az halhatatlanság útjára indulok. Tudjátok, miket cselekedett Isten az ő Szűz Anyjára nézve országunkkal és nemzetünkkel. Az egy, üdvösséges és igaz hitre vezényelt. Maga Nagyasszonyunk velünk hadakozott (...) győzedelmeket adott. Sok mennyei áldásoknak folyamival hazánkat megtöltötte, dicsőségessé tette az egész világon. Arra való nézve, arra a hívségre, mellyel hozzám, koronás királytokhoz kötelesek vagytok, hagyom, kérlek, kényszerítlek, hogy Nagyasszonyunk tiszteletét őrizzétek. Ennél nagyobb gyámolt és oltalmat nem hagyhatok. Ennél Isten után hatalmasabb segítségtek nem lehet. Tehát Mária Magyarország Nagyasszonya! Ti magyarok Mária öröksége, Mária népe vagytok!" A Szent István legendáiban talált Máriás vonatkozásokat a kor kihangsúlyozta, és a legkisebb mozzanatnak is nagy jelentőséget tulajdonított. A barokk kori magyar lelkiséget megragadta Géza fejedelem már idézett Mária-látomása olyan értelmezésben, hogy a Szent Szűz - még mielőtt népünk keresztvíz alá hajtotta volna fejét - elhatározta, hogy a magyarokat választott népévé teszi. A korabeli történetírás nemzetünk keresztény történelme elejére odaállította Máriát, akinek nem kisebb szerepet adott a magyarság megtérítésében, mint apostoli királyunknak, Szent Istvánnak. A magyar történelem cselekvő alakjaként jelenítették meg Szent Istvánnal és a többi középkori nagy királyunkkal kapcsolatban. A hitvitázó katolikusok személyére, mint a magyar nemzet királynőjére hivatkoztak. Az országfelajánlást a barokk katolikus világ jogi ténynek, szerződésnek fogta föl, amelyben a szerződő felek a Boldogasszony, illetőleg a magyarság. A nemzetet Szent István képviselte. Az elgondolás szerint mindkét félre jogok és kötelességek hárultak. Amikor Szent István országát, ifjú keresztény nemzetét és Koronáját Máriának fölajánlotta, a Koronával együtt átadott minden uralkodói jogot, amelyet a Szent Korona e kor elgondolása szerint magában egyesített. A Boldogságos Szent Szűz valóságos királynő lett a magyarok szemében. Jogot nyert a magyarság minden ügyének intézésére, az ország kormányzására, még a király személyének megválasztására is/ 28) Ezért, ahogyan a király címerét kőbe vésik, zászlóra varrják, ugyanígy került Mária neve Magyarországon faliképekre, váltópénzre, hadizászlóra vagy bajvívó fegyverre. E felfogás szerint Szűz Mária, akit szent Fia megdicsőített és maga mellé trónra helyezett, oly hatalommal rendelkezik, hogy képes országát kormányozni. Az ő uralma alatt áll tehát Magyarország. Azért, aki a magyar hazát bántja, Szűz Mária öröksége ellen tör és az égi királynővel száll harcba, aki örökségét elpusztítani nem engedi. Barokk kori meggyőződés szerint nincs nemzet e föld kerekségén, melyhez a Szent Szűz oly szorgalmatos gondviseléssel lett volna és oly sok javaiban részeltette volna, mint a magyarokat. Hiszen Mária apostoli országának már alapításakor is isteni kegyelem működött, más európai államokénál nagyobb mértékben. Más keresztény államoknak Isten támogatója (protektor), míg Magyarországnak Ő az alapítója is (conditor). Ezért Magyarország kezdettől fogva nem egyszerű világi, profán állam, hanem szent és sérthetetlen állam (sacrosancta respublica), melynek alapítása két vallásos momentumból tevődik össze: az egyik a Szent Koronának Isten angyalaitól való, Szilveszter pápa általi küldése, a másik pedig a korona fölajánlása a Boldogasszony számára. Ez a felfogás a Szent Korona erősen rendivé vált 110
