Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

fogalmát újból megtölti vallásos tartalommal. Másfelől a magyarság sem feledkezett meg ráháruló köteles jobbágyi háláját kifejezni. Erről beszélnek a királyi alapítással Boldogasszony tiszteletére épült templomok, kolostorok, egyházaknak adományozott felszerelések. E középkori és török utáni történések mögött a barokk szemlélet a Regnum Marianum jogi megnyilatkozását látta. A boldog múltnak, Magyarország nagyságának, sikereinek - a számos ellenség mellett is szilárd fennállásának - okát nem másban magyarázta, mint a hűséges Mária-tiszteletben és az erre viszonzásul adott mennyei oltalomban, vagy fordítva: Mária győzelemadásában valamint a hűséges nemzet hála-megnyilatkozásaiban. Amíg a nemzet megmaradt az Ő tiszteletében, mindaddig boldog, győzedelmes volt országa. A magyarság azonban hűtlenül elpártolt oltalmazó Nagyasszonyától, s e bűnével végeszakadt a boldog, győzedelmes időknek is. A boldogulás csak akkor jő el újra, „ha Szent István testamentumára ráemlékeztek", vagyis, ha a nemzet visszatér az örökös királyné tiszteletére. Hazánkban az ellenreformáció korától e jelentőséggel szinte minden Szűz Máriát invokáló himnuszba bekerül a Patrona Hungáriáé büszke magyar címe.

(29) A katolikus megújhodás Pázmány Péter vezérletével vett lendületet. Az apologéták főként Bonfini magyar történeti művéből, a jezsuita Inchofer Menyhért Annales Ecclesiastici Regni Hungáriáé című munkájából és az egyház zsolozsmájából, illetve annak a magyar szentekre vonatkozó többszörös kiadásaiból merítették és fejlesztették ki a Mária-tisztelet sajátos magyar motívumait a XVII-XVI1I. század folyamán. Vezérgondolatuk szerint az ország pusztulásának oka a protestantizmus, mert Mária országa az égi királynő elhagyása miatt bűnhődik. Pázmány Péter így fordult Máriához: „Ó áldott Szűz! Magyarországnak kegyes asszonya! Tekints a mi sok fogyatkozásinkra: szánd meg a mi nagy romlásunkat (...) csaknem elfogyott a Te országod nemes asszonynak. Azért állj elő a Te szent fiadnál; mond azt Neki: Fiam, az én országomban megfogyatkozott az igaz hit: nincs igazság, nincs isteni félelem, nincs ájtatosság benne. (...) Nagyrészből tévelygésre fordult igaz vallása (...) Édes hazám, Magyarország, ha a Boldogasszony tanácsát követed és magadat megesmérvén abban eljársz, amit az Ő szent Fia parancsol, foganatja lészen a Szűz könyörgésének."

(30

^ Amikor a Pázmány által erős lendülettel elindított katolikus restauráció bőséges eredményeket kezdett teremni és tömegek találtak vissza a katolikus hithez, a háttérben ismét Máriát látták meg a Regnum Marianum írói. Szerintük Mária nem engedte, hogy népe az igaz hit elhagyásával az eretnekség és az erkölcsi megtévelyedés útvesztőjén a végromlásba rohanjon. Mert amint Pázmány mondta: „Abban az országban lakom, melynek Oltalmazó Asszonyává rendelte Szent István király Boldog Asszonyt, és halála óráján testamentumban hadta nemzetünknek Asszonyunk tiszteletét, kire nézve mái napig költő pénzünkön a Boldog Asszony képe körül ama szokott bötükkel, Patrona Hungáriáé, Magyarország Asszonyának vallyuk a Szent Szüzet."

(31) Mindeközben Máriának a magyarok védelmezőjekénti tisztelete különösen nagy hangsúlyt kapott 'a Regnum Marianum másik megrontója', a török elleni küzdelmek során. Még a mohácsi összeomlás előtt így jajdult az ég felé a hazáját féltő magyar imája: „Isten, Szűz Mária háborútól védjen." Majd számos imádság, ének született, melyekben Máriát, mint a „Magyaroknak megoltalmazóját", „a törököknek megnyomorítóját", „országunknak oltalmát", „régi magyarságnak őrzőjét" tisztelik. Pázmány és a Cantus Catholici Máriás könyörgései igen mélyen szántottak az állandó háborúságok között vívódó magyarság lelkében. Mint ahogy a természeti csapások ellen, úgy a még rettegettebb ellenséggel szemben is nagyrészt csak az imádság révén remélhetett védelmet a hívő lélek. így a fegyveres küzdelemmel párhuzamosan folyt a nemzet imádsághadjárata is. A szécsényi származású Kisdi Benedek egri püspök védnökségével 1651-ben megjelent első nyomtatott magyar katolikus nép-énekeskönyv, a Cantus Catholici egyik énekéből ilyenformán száll az esdeklés Máriához, a szent istváni felajánlás alapján: „Ez országnak Te vagy fő gondviselője, Mindenekben legserényebb segítője, Ellenségtől megmentője, Híveid reménységének felébresztője. 111