Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

XXIV. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2000 NÉPRAJZ ETHNOGRAPHIE Magyarok Nagyasszonya kultusza és ábrázolásai (palócföldi áttekintés) Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor Az általános történeti ismeretek összefoglalása Szűz Máriának a magyarság pátrónájaként való évezredes tiszteletét főként Szent István országfelajánlása alapozta meg. Tudtunkkal Magyarország az első állam, amelyet uralkodója a Fiúisten édesanyjának oltalmába ajánlott. Azután más országok is fölajánlották magukat Szűz Máriának, azonban örökségként máig egyedül Magyarország az Istenanyáé, a keresztény felfogás értelmében. A történelem során más népek Mária-tiszteletében is kialakulnak nemzeti vonások - miként például Mária a franciáknál Notre Dame, a németeknél Liebfrau, Unsere liebe Frau -, de ezek nem öltöttek olyan meghatározó formát, mint a Patrona Hungáriáé kultusz, illetve a magyar Regnum Marianum. Szent István országfelajánlása a hagyomány szerint nem előzmény nélküli. Johann Georg von Schwandner Scriptores rerum Hungaricarum veteres et genuini címmel adta ki az első magyar történeti kútfőgyűjteményt Bécsben az 1746-48. években. Ő hivatkozik Ranzano püspök Mátyás királynak ajánlott művére, mely szerint a szinte önálló törzsek által lakott és az egység hiánya miatt aggódó Géza fejedelemnek Isten egy álmot küldött vigaszul: „Egy éjjel álmában csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő Szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok (...) Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz (...) Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges pátrónája leszek. (...) Géza álmából felocsúdva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a boldogságos Szűz álmában előadott."

(1

^ Az Árpád-ház kiemelkedő Mária kultuszának és az ország Mária oltalmába ajánlásának hátterében az archaikus Boldogasszony-kultusz továbbélése, a szintén pogány hagyománybeli Emese alakja és a keresztény vallás clunyi reformjának hatása áll. A Boldogasszony feltehetően ősi asszonyistenség neve, a kereszténység előtti magyar hitvilágban. Gellértnek, a Szent István király korában Magyarországon vendégeskedő velencei bencés szerzetespapnak majd püspöknek tanácsára alakját a térítők Szűz Máriára alkalmazták, így a Boldogasszony megnevezés Mária, Szűzanya törzsökös szinonim szava lett. A magyar archaikus népi imádságok, ráolvasások és ünnepnevek kedveltebb invokációja Mária helyett az ünnepélyesebb és a magyar archetípust hordozó Boldogasszony. Néprajzi megfigyelések adatokat szolgáltattak a Boldogasszony azaz Szűz Mária isteni magasságba emelt paraszti szemléletéhez, miként azt a palócok vonatkozásában - korábbi kutatók nyomán - módunk volt értelmezőén leírni. Egyebek mellett etnokulturális specifikum számba menő sajátosság, hogy az épületfödém teherbírását segí105