Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Kovács Anna: Élet – Sors – Művészet

Búslakodva nyugtalankodom. Jó csomó kéziratom jó helyen, de mégse kezeim között hánykolódik, írásaim, hosszú évek óta hallgatnak, egymáson; lerakva csomóba: mi lesz belőlük? most még nem látom; azért halványan érzem, hogy lapulnak itt némán, de mégis merészen, különös érdekességek, amelyek tüz és füst nélkül is égnek. Balázs János magyar nyelven fogalmazott, saját bevallása szerint cigányul nem tudott. írásai kéziratban ill. gépelve maradtak ránk. „...töretlen erővel dolgozom az írógépen, ön-magam erejével megtanultam, igaz, hogy még folyamatos gyakorlatom nincsen, de már tűrhetően pötyögtetem a betűk sorát és elmondhatom: jelentős mennyiségű új írott munkám van, három példányban készre gépelve. "- olvastuk egyik, valószínűleg 1973-ra datálható levéltöredékében. A levélrészlet nemcsak arról a kitartó eltökéltségről, töretlen elszántságról tanúskodik, amellyel a két elemit végzett tanulatlan ember megbirkózott előbb az írás szabályaival, majd a gépírás nehézségeivel, de arról a szándékáról is, hogy rögzítse /3 példányban!/ hagyományozza, közzétegye gondolatait. „Erősen akarom, hogy írott dolgaim, képleteim ne csak hallgassanak elrejtve kunyhómban, mintahogy ezt... hosszú évek óta tették, hanem hosszú alvás után ébredjenek végre fényes napvilágra. ..Ez a müvelet kívánjon tőlem úgy anyagi, mint erkölcsi és szellembe mélyedő erőlködést, én nem térek ki, és ha kell, mert feltétlenül muszáj, hogy áldozatot adjak verseim kiadásához: festményeim árából majd futni fogja a kiadási költséget." 1973-ban az akkor már országszerte híres festő 13 képének eladásából, 30 ezer forinton meg is jelentette Füstölgések című kötetét, 50 példányban. Mészáros György válogatásában 73 verse jelent meg, s a kötet nem maradt visszhangtalan az irodalomkritikában. Az írás, mint egyik legfontosabb önkifejezési formája végigkísérte életét. Az ifjúkoriak valószínűleg elkallódtak, a legtöbb anyag datálatlan, a legkorábbi datált kézirata 1941-ből, a legkésőbbi 1976. januárjából való. S hogy az írás a legnemesebb értelemben kényszeres cselekedete, valóságos rögeszméje volt, arról a hagyaték terjedelme, a kéziratok mennyisége árulkodik: a több száz önálló kéziratlap, a sűrűn teleírt 10 iskolai (A/5-ös), és a 21 nagyobb méretű (A/4-es) füzet, valamint 16 házilag összefűzött, 1000 oldalnyi gépelt kötet. A füzeteket gyakran azonos címmel látta el, amiben felfedezhető a kötetalkotás igénye: -95-