Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Viga Gyula: Falu és külvilág. Adatok Szendehely népének külső kapcsolataihoz a két világháború közötti időszakban

XXIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1999 Falu és külvilág (Adatok Szendehely népének külső kapcsolataihoz a két világháború közötti időszakban) Viga Gyula I.l. A főcímben

(1) jelzett problematika az elmúlt évtizedek történeti néprajzi kutatásának egyik fontos témája volt, még akkor is, ha gyakran csak közvetve, tágabb tematika részeként esetleg csak árnyalta a különböző tanulmányokban megjelenő kutatási eredményeket. A kérdéskör elsődlegesen vizsgált része természetesen gazdasági: a történeti forrásokból kihüvelyezhető, a 18. század folyamán már általánosnak látszó, kiterjedt és árnyaltan összetett kapcsolatok megbontották a paraszti autarkia mereven kezelt elképzelését. Természetesen a táji feltételek és az azokhoz való alkalmazkodás, a termelőtevékenység lehetőségei, az ezekkel is összefüggő feudális szolgáltatások rendje, a közlekedő utak jelenléte vagy hiánya és még számos más összetevő differenciálta az egyes települések külső kapcsolatainak lehetőségét, de jól kitapintható, hogy a kereskedés, a piacra termelés, az azzal kapcsolatban megjelenő pénzgazdálkodás egészében a változások irányába hat, a 19. században pedig gyorsítja a polgárosodást, s határozottan elkülöníti egymástól a műveltség archaikus és polgárosuló tömbjeit.<

2

> A külső kapcsolatok természetesen nem csupán a gazdaság területén ragadhatok meg, bár aligha vitathatók, hogy a társadalom és a műveltség különböző területének kontaktusai alapvetően összefüggenek a gazdasági kapcsolatokkal is. A társadalom és a kultúra részletei és egésze a külső érintkezések révén változnak leggyorsabban, a műveltség ott alakul át leginkább, ahol nagy számú új elem átadása-átvétele figyelhető meg. Egészében a modernizációra, az urbanizációra, a tradicionális kultúra szerkezetének átformálódására is gyorsítólag hatnak a külső kapcsolatok révén átvett új elemek. (Ez még akkor is igaz, ha azok nem egyforma hatást gyakorolnak a műveltség egészére, ül. annak csak részleteire gyakorolnak befolyást.^) Még a korábban archaikusnak tartott műveltségi területek kutatása is a változásokat, az átadás-átvétel - népek közötti és társadalmi rétegek közötti - tényeit igazolta. Gondoljunk például a népművészetre, ahol az elmúlt egy-két évtized kutatása nem csupán a díszítő stílusok történeti rétegeit tárta fel, hanem rámutatott a (céhes) kézművesipar hatására is - egyebek mellett a korábban leginkább háziiparnak tartott szövés-fonás, a textilkultúra területén.

(4) Az adott közösség társadalma, vallása, egészében kulturális tradíciója is befolyásolja kapcsolatai jellegét és földrajzi-társadalmi kiterjedését. Ezek hátterében is gyakran földrajzi-gazdasági meghatározottság tapintható. Mégis, gyakran igen nehéz, olykor lehetetlen választ adni arra a kérdésre, hogy egy-egy település, kistáj népe miért hagyományőrzőbb a környezeténél, vagy miért hajlamosabb inkább éppen a változtatásokra, az új műveltségi elemek elfogadására. -213-