Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Vágvölgyiné Bene Orsolya: Nógrád megye országgyűlési követeinek alsóházi felszólalásai 1848 júliusa és augusztusa között

A vita után végül is a képviselők a Mészáros-féle tervezet 4., 5. és 6. §-át 266:117 ellenében úgy fogadták el, hogy az országban lévő magyar ezredek 3. zászlóaljait a régi rendszer szerint egészítik ki, az újoncok többségéből pedig magyar szervezettel honvéd zászlóaljak alakulnak. A tervezetre a nógrádi képviselők közül igennel szavazott Horváth Ödön, nemmel Reptzky, Kubinyi, Sréter László, a szavazásnál pedig nem volt jelen Pulszky. A Márczius 15. csípősen jegyzi meg a szavazásról: „kimondták, hogy a magyar ujdon alkotmányt fekete-sárga szinekkel, német commandoszóval, és botozás alatti vitézekkel fogjuk megoltalmazni. {...} Nemre, 117-en szavaztak ... már nem törpe minoritás többé" (3(,) A vita előrehaladtával Kubinyi ismét felveti a katonai eskü szövegének kérdését. A központi bizottmány tervezetében az eskü szövege a következő lenne: „Esküszöm az élő Istenre királyomnak V.Ferdinándnak és a magyar alkotmánynak hűséget; esküszöm hogy zászlómat soha el nem hagyom, hogy elöljáróimnak engedelmeskedni fogok, kötelességemet pontosan és híven teljesitendem." (4Ü) Kubinyi ezen formula ismertetését követően felszólalt, és egy módosított szöveget terjesztett a Ház elé: „Esküszöm az élő istenre, királyomnak 5 dik Ferdinándnak és a magyar alkotmánynak hűséget és védelmet; esküszöm, hogy zászlómat soha el nem hagyom, hogy a magyar minisztériumnak és az általa kinevezett elöljáróimnak engedelmeskedni fogok, kötelességemet pontosan és hiven teljesitendem." (41) Kubinyi szerint azért van szükség erre az esküszövegre, mert csak a királyra felesküdött katonák a hadügyminiszternek nem engedelmeskednek, ezért kell felesküdniük a királyon kívül az alkotmányra és a haza védelmére is. A képviselőház végül is az augusztus 22-diki ülésen nem Kubinyi, hanem Ágoston József szövegjavaslatát fogadták el, mely a bizottmány-féle és a Kubinyi-féle eskü ötvözete: „Esküszöm alkotmányos királyomnak V-id Ferdinándnak hűséget; esküszöm, hogy hazám alkotmányát és a magyar nemzet függetlenségét életemmel s véremmel megvédeni kész vagyok; esküszöm, hogy nemzeti zászlómat soha el nem hagyom, és a magyar felelős minisztériumnak és az általa kinevezett elöljáróimnak engedelmeskedni, kötelességemet mindig hiven s pontosan teljesíteni fogom!" (42) Az újoncállítási törvényjavaslat vitájában még kétszer szólaltak fel a nógrádi képviselők, pontosabban most is Kubinyi és Repetzky. Kubinyi a 11. § módosítását javasolta. A törvénytervezet szerint minden 19. életevét betöltött magyarországi és kapcsolt részekbeli lakos sors- és valláskülönbség nélkül sorköteles, kivételt képeznek ez alól a lelkészek, tanítók, a fegyverben álló határőrök, a családfenntartók és a testi hibájuk miatt alkalmatlanok. Kubinyi javasolta a mentesítettek körének kiterjesztését a bányászokra is, mert „az álladalomnak érdekében áll a föld gyomrából kizsákmányolni az érczeket és ásványokat és az iparnak ez ágát elősegíteni", és mert „a bányászatra nem mindennapi napszámasok, hanem alkalmas és tapasztalt egyének s munkások kellenek." (43) Az alsóház még aznap elfogadta az arany- és ezüstbányákban, olvasztókban és zúzókban dolgozó bányászok felmentését. Repetzky Ferenc is ugyanaznap szólalt fel, csak ő a 13. § módosítását javasolta. Azon paragrafus szerint ha nincs elég 19 éves sorköteles, akkor a 20 évesekből, majd a 21 évesekből sorozzanak mindaddig, míg az előírt létszámot ki nem tudják állítani. Repetzky javaslatában azt kérte, hogy egy családból ne lehessen két fiú katona, még akkor se, ha koruk azt megengedné.Lehet, hogy míg az egyik fiú katona, a másik betölti a 19. évét és őt is besoroznák. Ez az indítvány a sokgyerekes családoknál jelentene kedvezményt, amiből Nógrádban igen sok van.

(44) A képviselőház egyetértett Repetzkyvel és elfogadta módosítási javaslatát. -201 -