Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Vágvölgyiné Bene Orsolya: Nógrád megye országgyűlési követeinek alsóházi felszólalásai 1848 júliusa és augusztusa között

táborba való elutazása miatt halasszák el a július 11-én megajánlott 200.000 újonc kiállítására vonatkozó törvényjavaslat vitáját, míg a táborból vissza nem tér. Már maga ez a kérés is vitát gerjesztett. Kubinyi egyetértett Mészárossal, annál is inkább, mert előbb a rendelkezésre áló pénzforrásokat kell felmérni, ami több időt vesz igénybe. Kubinyival egy véleményen volt Lónyay Menyhért /„ha pénz nincs, katona sincs"/ és Nyáry Pál, ellenezte viszont Madarász László, ifj. Madarász József. <•"> Az indítványt végül felállásos szavazással elfogadták, és a törvényjavaslatot, valamint a központi bizottmány véleményét az augusztus 16-diki ülésen terjesztették a Ház elé. A vita során a képviselők két táborra szakadtak. Mészáros és a képviselők egy része abból indult ki, hogy minden rögtönzés veszélyes lehet, ezért az új ezredeket a régiek mintájára, az osztrák hadrendszer és szervezet szerint kell felállítani, és a béke megkötése utánra halasztanák a magyarrá alakítást. A német vezényleti nyelvet is meg akarták tartani, mert ellenkező esetben a király bizonyosan nem szentesítené a törvényt, és így később sem jöhetne létre magyar hadsereg. Ráadásul egy magyar hadsereg létrehozása még inkább felingerelné az udvart. A másik tábor ellenben nagy hévvel követelte a hadsereg azonnali magyarrá alakítását. Kossuth mellett ezt a nézetet vallotta Kubinyi és Repetzky is. Kubinyi felszólalásaiban a nemzetiség alapján történő rendezést sürget, mert „ha Ausztriával szövetségben élünk is, ő reá számítani nem lehet {...} A mi katonaságunkban több derék vitéz katonák vannak, de azon veszélyes alkotmányellenes szellemnél fogva, mely nálok uralkodik, nem barátai nemzetünknek, őket ruhájoknál fogva magyaroknak, de szellem tekintetében magyar katonáknak nem tartom." (34

) Kubinyi attól tart, hogy az újoncok is átveszik ezt a szellemiséget, és soha nem lesz az országnak igazi, magyar érzelmű hadserege. Ez az oka annak, hogy „magyar lábra akarom állítani a katonaságot nemzetiség alapján... azért nem pártolhatom hadügyminiszter úrnak törvényjavaslatát, mert az nem csak arra vezetne, hogy kiegészíttetnek az ezredek; én azzal ellenkezőleg azt kívánnám, hogy a seregek magyar lábra állítatván a fönlevők ezekbe soroztassanak," (35) kivéve a szerb lázadókkal szemben álló ezredeket, de amint a körülmények engedik, ezek is kiegészítésre kerüljenek. Repetzky szerint Mészáros tervezetében „a magyar seregek magyar szellemisége nincsen tökéletesen letéve", ezért pártolja inkább a bizottság tervezetét, no meg azért is, mert abban „olly lassú fokozatok vannak felállítva, mellyek az átalakítást teljesen lehetségessé s egyszersmind üdvössé teszik." Elveti a hadügyminisztérium azon érvét, miszerint az uralkodó nem szentesítene egy magyar hadsereget létrehozó törvényt, mert Repetzky szerint „a magyar nemzet mind azon népek és tartományok között, mellyek az ausztriai ház uralkodása alatt vannak, csak egyedül tanúsította legtántorithatatlanabb hűségét, melly nemzetre mindig számolhat az uralkodóház... Azt tartom, hogy a dynastia érdekében leginkább érdekében áll: hogy magyar sereg legyen; mert a dynastiának garantiája egyedül a magyar seregben fekszik." (36) Ezért is javasolja a fennálló csapatok kiegészítésére vonatkozó 4. § módosítását olly képpen, hogy „a kiállítandó ujonczokból azon ezredek zászlóaljai, mellyek az ország határain belől a zavarok eloszlatásában tettlegesen működnek, kiegészítendők. De ezen kiegészítendők száma 6000-nél többre nem mehet." (37) Kubinyi viszont ezt az egész paragrafust kihagyná, helyére pedig a következőket tenné: „uj ezredek fognak alakitatni, mellyeknél az ügyvezetési és vezényleti nyelv továbbá zászló, ruha és szín magyar leend." (38) -200-