Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Németh Péter: Agodtól – Zámig. Egy középkori nógrádi oklevél Szabolcs megyei helynevei

Az Anjoukori okmánytár III. kötetének szerkesztője, Kristó Gyula az 1311. évi oklevél 1412. évi átírásának kérdéses részét így olvasta: Fogach, Baab (Bab), Cheke, Katha-ban lévő, Zaam, Swl, Agad (Agar), zárójelben az 1423. évi átírás eltérő alakjaival. Bábot, Csekét, Zámot, Agadot (Agart) nem azonosította, Katha-t Nagykátával, Swl-t Sülysáppal vette egynek a kötet mutatójában. Az okmánytár V. kötetének is Kristó Gyula volt a szerkesztője. Az 1318. évi oklevélben I. Károly király adja hozzájárulását Fogacsi Gergely adományához. A regeszta készítője az 1311. évihez képest annyit változtatott, hogy Báb után а Katha-ban lévő Cseke szerepel, a Sw végéről szerkesztési hiba miatt lemaradt az /-betű, s Agad végén már nincs Agar olvasat zárójelben. Az V. kötet mutatója Agad, Cseke, Kata, Süly, Zám esetében a III. kötet álláspontjánál marad, a változás annyi, hogy Báb-ot viszont Nagybábbal (ma: Báb, Szlovákia) azonosítja. A VII. kötet tartalmazza I. Károly királynak a saját 1318. nov. 25-i oklevelének a megerősítését. A szerkesztők: Blazovich László és Géczi Lajos az 1423. évi tartalmi átírás névalakjait is feltüntették, ugyanúgy, mint a III. kötetben Kristó Gyula tette. Az ő regesztájukban a kérdéses rész: Fogach, Baab (Bab), Cheke in Katha, Zaam, Swl, Agad (Agar). Ők Agad, Katha és Zám esetében megyemegjelölést nem közölnek, Bábot és Csekét Nógrád megyébe helyezik, Sülyt pedig Süllyé-vel (ma: Sul'a, Cs.) azonosítják, amely Nógrád m. gácsi járásában helyezkedett el 1918 előtt. Az 1311., az 1318. és az 1323. évi oklevelek helyneveivel legutóbb Györffy György foglalkozott történelmi földrajzának IV. kötetében a Nógrád m-i Fogacs kapcsán. Az ő olvasata az 1423. évi tartalmi átírásra támaszkodik, s szerinte azzal az 1412. évi teljesen azonos. így őnála Agad nincs, csak Agar, magyarul: Báb, Csekekáta, Zám, Süly, Agár(d?). Ezek közül Báb, Csekekáta, Zám, Süly nem szerepel a Nógrád m-i falvak sorában, mégis a legutolsó, Agar kapott Agad alatt helyet, ekképp: Ágad (Ágyad vagy Agá[rJ'dl) 1311/412: /?. Agad (Dl. 75 408) = 1311/423: p. Agar (Dl. 43 572); 1318/323/412: Agad (Uo.). Fogacsi Gergely fiúörökös nemlétében 1311-ben birtokait, közte Agárdot a váci káptalan előtt leányaira, Anastasiára és Erzsébetre hagyta, s ezt a király 1318-ban megerősítette. (Zs. III.523-4. 1412 Agárd néven a mutatóban Nógrádba teszi, de Nyék és a váci püspök szomszédsága inkább a püspökszilágyi völgyre mutat.) Ld. Nyék."

(7) A településre azonban Györffynek más adata 1337 előttről nincs, tehát semmi sem erősíti az Agad adat idevonását. Györffy érzékelhette is - mint a szócikkben olvashattuk - azonosítása kétségességét, ezért a Pest m-i Agod helységnél ismételten megpróbálta az 1311. és 1318. évi Agad-Agar helynevet lokalizálni. Erről így ír: „Kérdéses, hogy az előbbi földdel (t.i. a Nyék melletti Agoddal) kapcsolatos-e azon Ágad, az átiratokban kétszer Agadnak, egyszer ugarnak írva, amelyet Fogacsi Gergely fiúörökös nemlétében 1311-ben összes birtokaival (Fogach, Baab, Cheke in Katha, Zaam, Swl et Agad) a váci káptalan előtt leányaira, Anastasiára és Erzsébetre hagyta, s ezt a király 1318-ban megerősítette."

(8) Csekekátát is Pest megyében helyezte el, lévén ott egy Chekekethaya nevű falu 1370-ből, ami Csekekátájának is olvasható. Azonban ha 1310-ben Csekén Csekei Péter a falu birtokosa, akkor egy évre rá Fogacsi Gergely végrendelkezhetett-e a faluról, vagy akár egyes részeiről úgy, hogy nem kérte Csekei Péter beleegyezését? Úgy hisszük, hogy nem. Azaz adatunk idevonása szintén kétséges. A Pest m-i Sülynél adatunk nem szerepel, tehát Györffy nem igazolja Kristó lokalizálását, erre a falura vonatkozó korai oklevelek sem nyújtanak fogódzót. Süllyére (szlov. Sul'a) a történeti földrajzban nem találtam adatot ez időre, így Blazovich-Géczi mutatója félrevezeti a kutatót. Kérdéses, hogy ebben az időben a falu már fennállt-e, a névalakja pedig 1460-61: Swlye~Syle (Csánki I, 107), s nem Swl! Viszont jó okkal helyezte a falut Györffy Heves m-be, s vette azonosnak a mai Tiszasüllyel,

(9) melytől légvonalban alig 10 km-re fekszik az -141-