Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)
Tanulmányok - Németh Péter: Agodtól – Zámig. Egy középkori nógrádi oklevél Szabolcs megyei helynevei
1412-ben Fogacsból részt kérő István faluja, Bő, a mai Tiszabő. Az oklevelek Baab-Bab faluját sem vonja Györffy Nógrád m-hez; legalábbis a Fülek melletti, 1246-ban feltűnő Bábá-val nem veszi egynek. Bábot is Heves m-be helyezi, s Tarnabod határába eső Báb pusztával azonosítja. (1,)) Mivel más adatot e korai időből nem ismerünk a falura, s Báb középkori birtokosait sem ismerjük, az azonosítást nem tarthatjuk meggyőzőnek. Kata - természetesen - a Pest m-i [Nagy-] Katára vonatkozó oklevelek felsorolásában szerepel, de a két 1318. évi adatról az elemző részben szó nincs. Nem is lehetett, hiszen a Fogacsok, vagy rokonaik itteni jelenlétét sem ekkor, sem később semmi sem igazolja. Magam 1997-ben megjelent munkámban' 1 '> az 1311. és 1318. évi oklevelek Zám birtokát - amelyet addig senki sem kötött megyéhez - a Szabolcs megyei Zámmal vettem egynek. Ebben az erősített meg, hogy a falu monostorával együtt a Kata nemzetségé volt, s a Fogacsi lányoknak szóló adományban is szerepel Kata, amelynek értelme az átírás során eltorzult. (Az a gyanúnk, hogy az átíráskor, tehát 1412-ben történt meg a hiba: az átíratok az általuk ismert Csekekátát szerették volna láttatni az eredetiben szereplő Cseke és Kata helyett). Továbbá az sem volt általam lebecsülendő, hogy a Kata nb-i János, nógrádi főesperes fogalmazza meg 1340-ben testvérével, Lőrinccel és rokonaival, [a Katán lakó] Guggal és Tamással, hogy az ősüktől, Istvántól reájuk maradt, de idegen kézen lévő birtokaikat és birtokrészeiket, köztük Zámmonostorát visszaszerzik. (l2) Lehetséges, hogy ekkor nemcsak Debreceni Dózsa fiaira gondoltak, hanem másokra is. Ezek után arra voltam kíváncsi, vajon az azonosítatlan, vagy bizonytalan azonosítású, a Fogacsi leányok részére átadott birtokok vagy részeik nem Zámmonostor tartozékai voltak-e? Számolnom kellett azzal is, hogy éppen a reájuk vonatkozó oklevelek lesznek e tartozékok egyetlen írásbeli rögzítései, tehát kellő óvatossággal lehet csak eljárni. A három bizonytalan fekvésű birtok: Báb, Cseke és Agad az oklevél sorrendjében. A Zsigmond-kori oklevéltár mutatójának a készítője, Szent Györgyi Mária a Fogacs után felsorolt Bábot - valószínűleg Györffy nyomán - Heves megyébe helyezi. Lehetséges, hogy ez a helyes megoldás, de számításba jöhet a Zám közelében, az egyeki határ Balmazújváros felé eső részén található Bába-főd földrajzi név. (13) Cseke esetében Blazovich-Géczi Nógrád megyei települést keres (Csánki I, 96: Cseke), ebben befolyásolhatta őket Fogacs fekvése. Györffy mint említettem - Pest megyébe helyezi, Nagykáta határába. Ez esetben azonban - úgy gondolom - annak a Zámtól délre fekvő Csekének az első írásos említéséről van szó, amely már Cseketeleke alakban 1394-ben bukkan elő újra. (14) Az utolsó birtok, Agad körül már ismertettem Györffy Gy. álláspontját; Szent Györgyi Mária Nógrád megyei helységnek véli, álláspontját neki is bizonyára Fogacs fekvése alakította. Magam a Zámtól keletre fekvő, Szepes és Ebes 1765. illetve 1780. évi térképén szereplő „Agod-völgy" alatt keresném az írásosan mindössze egyszer feltűnő település helyét. (l5) Hosszúra nyúlna, ha a Kata nemzetség történetébe igyekeznénk most oklevelünket beágyazni. Annyit mégis el kell mondani, hogy a nemzetség 14. századi ágait - a csaholyi ág kivételével - a 12. században (?) alapított zárni monostor kötötte össze, azaz ez volt egyik legősibb birtokuk. A monostorhoz tartozó falvakat már a 13. század második felében egyes ágak elidegenítették (ld. a Zám melletti Csecs esetét), mások idegen kézre kerültek, mint a tatárjáráskor (1241) elpusztult Báb, Cseke és Agod. Ez utóbbiakat Fogacsi Gergely jó emlékezete tartotta fenn, a leányági leszármazottakra bízva azok megszerzését (különben érthetetlen, hogy az 1318. évben vagy később az adomány királyi megerősítése előtt vagy után miért nem iktatták be a leányokat a fenti birtokba). Ez azonban azt is jelentheti, hogy a Fogacsiaknak helyet kell szorítani a Káta-nemzetség zámmonostori ágának családfáján. -142-