Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Németh Péter: Agodtól – Zámig. Egy középkori nógrádi oklevél Szabolcs megyei helynevei

XXIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1999 Agodtól - Zámig Egy középkori nógrádi oklevél Szabolcs megyei helynevei Németh Péter Nógrád és Heves megyék [Balassa-] Gyarmat közelében tartott közgyűlésén 1412. május 28.-a előtti napok egyikén Bő-i Kántor Mihály fia István a következő bejelentést tette: meg akarja kapni nőági jogon Fogacs-i Gergely fiának, Gergelynek Fogacs [Nógrád m.] birtokából a neki apai nagyanyja, Gergely leánya: Erzsébet révén járó részt és a reá vonatkozó oklevelek másolatát Vsa-i Mihály fia György fiától, Miklóstól, aki mint Gergely másik leányának, Anasztáziának az örököse tartja kezén Gergely részét. Miklós a követelés jogosságát elismerve, bemutatta 1/a váci káptalan 1311. október 6-i, 2/ a pécsi káptalan 1318. június 13-i okleveleit, amelyek szerint Fogacsi Gergely fia Gergely fiúörökös híján összes birtokát, Fogacsot (Fogach), Baab-ot, Cheke-í, Katha-t, Zaam-ot, Swl-t ésAgad-ot örök jogon leányaira, Nesthe-rc (Anasztázia) és Erzsébetre hagyományozta. 3/

1. Károly 1323. november 27-i oklevelét, amely átírta saját 1318. november 25-i, a hagyományozást jóváhagyó oklevelét. 4/ a váci káptalan 1344. február 29-i oklevelét, amely szerint Fogacsi Miklós fiai: György és Lachk Fogacs birtok harmadrészét örök jogon Anasztáziának és általa gyermekeinek adták. A megye közgyűlés megállapította, hogy mind Bő-i Istvánt, mind pedig Uzsai Miklóst mint Erzsébet és Anasztázia leszármazottait és örököseit egyformán megilleti a fogacsi birtokrész. Ezért a közgyűlésen elnöklő Garai Miklós nádor (vagy képviselője) arra szólítja fel a váci káptalant, hogy a fogacsi birtokrészt ossza ketté Szent Mihály 15. napján (okt. 13.), s a felosztás után iktassa be a birtokrész egy-egy felébe a feleket, Istvánt és Miklóst, ha valaki mégis ellentmondana, azt hagyja figyelmen kívül, majd az eljárásról okt. 21-én tegyen neki jelentést.

(l) A váci káptalan eljárásának az eredményét nem ismerjük, erről oklevél nem maradt fenn. De elpusztultak az 1412-ben bemutatott oklevelek közül a bennünket érintő első három, az 1311., az 1318. és az 1323. évi oklevelek is, amelyekkel való egybevetés megkönnyítette volna az értelmezést az 1311. és az 1318. évi oklevelekben felsorolt helynevek azonosításakor. De maradjunk még az 1412. évi oklevél szereplőinél, Bő-i Istvánnál, illetve Uzsai Miklósnál. Az utóbbi a Nógrád m-i, Hatvanhoz közeli faluban lakott, amely a török időkben pusztulhatott el. Miklós dédnagyapját, Mihályt 1326-ban és 1327-ben említik mint királyi embert két Nógrád m-i falu, Gede (ma: Szarvasgede) és Kisguta (ma: Galgaguta) iktatásánál, tehát a család a megye -139-