Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Majcher Tamás: A Forgách-kastély

A kastély „kutatás"története A legelső régészeti- műemléki „kutatás" a kastéllyal kapcsolatban Pulszky Károly nevéhez fűződik

<12)

. A „régi vár helyén" végzett próbaásatás eredményeként XVI. századi reneszánsz kályhacsempe és többszínmázas díszedények kerültek elő. Sajnos az egymásnak is ellentmondó közlésekből csak annyi derül ki, hogy kút-leletről van szó. Nem tudni, hogy a mezőváros vagy a várkastély területén folyt-e a kutatás. A kastélyépület első, részletes leírása az országos műemléki topográfiai munkák keretében 1954-ben megjelent Nógrád megye műemlékei című kötetben szerepel

(13)

. Későbbi munkák e leírás és az 1951-ben megjelent Magyarország műemlékeiben szereplő adatok

(14) variációi. Az épület első felmérési rajzát - a földszint és a pince - is a Nógrád megye műemlékei közli először

(15)

. Az 1950-es évektől napirenden lévő felújítási elképzelésekhez több alkalommal felmérték az épületegyüttest, vagy annak egyes részeit, de ezek a felmérések - a legutolsó 1995-ös felmérést is beleértve - több helyen pontatlanok, csak erős kritikával használhatók*

1

^. E tervlapoknak és a szórványos régészeti-, műemléki megfigyeléseknek az írott és grafikus forrásokkal történő összevetésével lehet némileg árnyaltabb képet festeni a kastély építéstörténetéről. A kastély építéstörténete — új megközelítésben A középkori várkastély ma is látható maradványa a barokk kastély északnyugati rizalitját alkotó torony, mely a XVII. századi ábrázolásokon is jól azonosítható. Feltehetően ezt a tornyot említik 1596-ban kőtoronyként, amire akkor ágyúk elhelyezésére alkalmas „szerkezetet" (födémet) szándékoztak tenni. A torony mészkő kváder sarok armírozással, tört andezitkőből erős fehér mészhabarccsal készült*

17

). A torony a jelenlegi emeleti osztópárkányig bizonyosan eredeti, de lehet, hogy magasabb szinten is folytatódik. Az ábrázolások szerint ezen az oldalon a domb alacsonyabb volt. Itt a jelenlegi pinceszint volt a külső talajszint. A tornyon itt egy kapunyílást ábrázolnak. E kapu felett látszik az a két ablak, melyek jelenleg is feltártan láthatók a kastély lábazati szintjén. Az egyik ablak négyszögletes, elszedett, mészkő kváderelemekből rakott, míg a másik egyetlen mészkő tömbből faragott, félkörös lezárású, szintén elszedett nyílás. Jelenleg mindkét ablakban hegesztett - egykor valószínűleg fűzött - vasrács van. A nyílások mögött jelenleg bejárat nélküli, de nyílt terű helyiség van, melynek padlóvonala körülbelül a középkorival azonos, míg boltozata bizonyosan másodlagos, a barokk szintosztáshoz igazodik. E helység léte felveti, hogy a fő pinceág boltozata és a földszinti helyiségsor padlónívója közötti szintben „csak" egyszerű, a várkastély bontásából származó törmelék-betöltés található, vagy esetleg alárendelt szerepű, jelenleg ismeretlen terek vannak? A torony középkori részlete a jelenlegi pinceszinten is megfigyelhetők. Itt egy a toronyrészből a fő pinceágba nyíló félköríves, elszedett kapukeret látható. Két szárkövén hordó okozta jellegzetes kikopás, homorlat van. Bár jelenleg nyoma nincs, az ajtó a toronyba befelé nyílt, mert az élszedés a fő pinceág irányából látszik. A fő pinceág jelenlegi formájában a keretnél későbbi, a keret mélyebben van, mint a főág falsíkja. A korabeli ábrázolásokat alapul véve a kastély északnyugati rizalitjának északi, földszinti ablaka helyén a középkorban is volt egy ablak és a rizalit ablaktalan keleti falán is várható egy középkori nyílás előkerülése. -131-