Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Majcher Tamás: A Forgách-kastély

Az épület északi fele alatt végigfutó nagy pince jelenleg kazánházzá alakított részében déli irányban is van egy pinceág. E pinceág formai jegyei alapján szintén középkori eredetű. A fő pinceág - mely valójában két pince, feltehetően eredetileg is két bejárattal és középen kis folyosóval összekötve - látszólag a barokk kastély építési koncepciójához tartozik. A keleti ág azonban régebbi is lehet, vagy a helyén pincének kellett lenni, hiszen a két előbb leírt középkori pinceág csak így funkcionálhatott. Árulkodó jel, hogy az 1954-ben közölt pince-alaprajzon a jelenleg is szabadba nyíló szellőzőkkel szemben, a barokk épülettömb belseje felé mutató nyílásokat is jelölnek. Ha e nyílások tényleg szellőzők, kicsi a valószínűsége, hogy a földszinti helyiségekbe nyíljanak bele, vagy hosszú csatornákkal vezessenek ki a déli homlokfalra. Nagyobb valószínűséggel tételezhetjük fel, hogy nem csak a kastély északi homlokfala fut a középkori palotaszárny falának nyomvonalán (esetleg bizonyos szintig annak felhasználásával épült), hanem a kastély belső főfala is a középkori palota falainak maradványait őrzi. Kolher mester 1692-ben épített-renovált 300 Forintos pincéje nagyságrendileg egyébként legalább akkora volt, mint a fő pinceág szóban forgó része. Átszámítva - a Kolher-féle normát alapul véve - egy 300-350 négyzetméteres objektumról lehet szó. Természetesen bizonytalansági tényező, hogy nem tudjuk, Kolher boltozatrakás kalkulációjánál alapterületben vagy felületben számolt. Mivel csak nagyságrendi becslést végzünk, az pillanatnyilag részletkérdés, hogy a mester Bécsi vagy Budai ölben számol-e. Valószínűleg szintén középkori eredetű a keleti szárny alatt húzódó, a főpincével jelen ismereteink szerint semmilyen kapcsolatban nem lévő pince (rendszer?). Az 1954-es alaprajzon nem szereplő, de az 1970-es években, a felújítás kapcsán felvett alaprajzok némelyikén ábrázolt pincék közül az egyik a jelenlegi igazgatói lakáshoz tartozik. Falépcsős lejárata erősen átalakított. A másik két ág bejárata - az alaprajzok némelyike szerint - e lépcső mögött van. Bár 1944-ben már publikálták a várkastély XVII. századi alaprajzi körvonalrajzát

(18) és a későbbiekben többen is összevetették a kastély jelenlegi alaprajzával - a felújítási munkák előkészítéseként végzett talajmechanikai fúrások rá is akadtak a középkori falakra

(19) - mégis csak az összes közmű elhelyezése és a belső burkolatok újrarakása után „vették észre" a régészeti maradványokat. Héjj Csabának így nyílt lehetősége mostoha körülmények között 1974 őszén

(2,))

, majd 1975 nyarán korlátozott kutatásra. Feltárta a jelenlegi kastély díszudvarán a középkori várkastély déli falvonulatait egy XVI. századi kaputoronnyal, valamint az épületegyüttes nyugati szárnyának részletét. A középkori maradványokon kívül előkerült az 1944-ben bombatalálatot kapott üvegház és a díszudvart egykor Nyugatról határoló, 1935 és 1943 között elbontott melléképület részlete*

21 К Héjj téglaburkolatokat és vékony falakat is talált, melyek a Koháry- és Forgách-féle építkezések emléke. E falakat 1998-ban, a kastély külső vízvezeték-hálózatának cseréje kapcsán újabb szakaszokkal lehetett kiegészíteni

(22)

. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a XVIII. század első felében a déli, belső falvonulat még áll és ehhez ragasztanak helyiségsorokat. Sajnos az 1974-75-ös kutatás hiányosságai, az ásatási napló szűkszavúsága és az alaprajzi felmérés nem kellő részletessége a középkori épületről nem enged bővebb értékelést. Az akkor XV. századinak datált kaputoronyról, az abba másodlagosan befalazott reneszánsz töredékek alapján már most kijelenthetjük, hogy legkorábban a XVI. században épült. A reneszánsz faragványok körét 1995-ben a gázbekötés kapcsán előkerült

(23)

, budai márgából faragott rontott darabbal kiegészítve az is bizonyos, hogy a várkastélyban a XV. század végén az új stílus jegyében, valószínűleg budai kőfaragók segédletével komoly munkák folytak. A gázbekötés kapcsán a kastély keleti homlokzatánál megtaláltuk a XVII. századi rajzon itt ábrázolt íves falvonulatot. A fal iránya dél felé határozottan a Kasznár-ház keleti fala alá fut be. -132-