Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Majcher Tamás: A Forgách-kastély

használható falait. így őrződött meg az északnyugati rizalitban a vár öregtornya és lappang ma is a falakban több középkori épület-részlet. A középen elhelyezkedő, baluszterekkel díszített lépcsőházból lent is, fent is egy-egy egymásba nyíló terem-sor közelíthető meg. Az épület déli homlokzatán mindkét szinten folyosó fut végig. Az emeleti folyosó eredetileg nyitott loggia lehetett, s csak a XK. században nyerte el mai formáját. E folyosókról fűtötték fűtőkamrákon keresztül a termekben álló egykori - valószínűleg igen díszes - cserépkályhákat. Az eredetileg valószínűleg nyitott teraszos, korlátbábos kocsifelhajtó fölé a folyosók átépítésekor emelik a kiugró felépítményt. Az épület felújításáig az ablakok zsalugáteresek, a tetőzet fazsindelyes volt. A kastély előtti cour d'honneur-t - díszudvart két oldalt a kertbe illetve gazdasági udvarba nyíló árkádsor és földszintes személyzeti épületek, kasznár-házak (ma már csak egyikük áll) fogták keretbe. A két, négy pilonos, jón faloszlopokkal és kővázákkal díszített díszkapu és a háborúban elpusztult melegház is valószínűleg ennek a klasszicista jegyeket hordó átépítésnek az eredménye. A díszkerítés rácsa a XDC század második felében készült munka. A kastélyhoz egykor északról többhektáros angolpark is tartozott, melyet Forgách József létesített a XIX. század elején

(9)

. A parkban többezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A középkori város, illetve végvár észak-nyugati sarkán álló védműből ekkor alakítanak ki romantikus kerti lakot. Földszinti, dór oszlopokkal és szegmens ívű falfülkékkel tagolt kupolás terme megkapó hangulatú klasszicista centrális tér. Az egyre zsugorodó birtokot és a kastélyt Pulszky Ferenc veszi meg 1846-ban. Az 1848-as közszereplése miatt halálraítélt Pulszkytól a császári kincstár e birtokát is elkobozza, s csak igen sokára, alaposan lepusztulva kapja vissza. A Pulszky család a századfordulón adja el Gross Jenő ügyvédnek, aki viszont jobbára Budapesten tartózkodik. Tőle a II. világháború alatt Lipthay Béla báró vásárolja meg. 1948-ban Lipthay Béla a kastélyt a Magyar Államnak jelképes összegért átadta. Alma az volt, hogy az épületben múzeum és tudományos kutatóbázis létesüljön

(l(l)

. Majd' három évtized telt el, mire óhajuk megvalósult. A neves, tudományos körökben elismert lepkekutató és családja elkerülte az ötvenes évek kitelepítéseit és a durvább atrocitásokat, de kastélyukba a Tanács lakókat telepített, a pincét pedig sajtüzem foglalta le. A már a háború előtt is felújításra szoruló épület megfelelő anyagiak hiányában tovább pusztult. 1955-ben került sor a tetőszerkezet cseréjére

(11)

,ekkor kap sima palafedést az épület. A műemlék helyreállítása 1969. és 1977. között történt meg. A munkák során az épületen komolyabb, tudományos igényű műemléki kutatás nem folyt, de ekkor került elő az épület előtti parkban az egykori várkastély kapuzata és déli falai. Az eredeti barokk kastély belsőépítészeti részleteiből a sorozatos tulajdonosváltás, átépítés és a háború utáni leromlás nem sokat hagyott meg. így nem tudunk semmit az eredeti kifestésről, esetleges, a Forgách-okhoz kapcsolható freskókról, stukkókról, cserépkályhákról. Két eredeti helyén megmaradt kályha az 1800-as évek végén készült bécsi munka. Az épület 1973-tól a pince kivételével közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély ma a múlt századi neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viselő, Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont. -ISO-